|
Tevékenységi kör módosítási kötelezettség: 2008. december 31-ig. Az új társasági törvényhez történő igazítás határideje továbbra is július 1.
A 2007. LXI. törvény módosította a Gazdasági Társaságokról szóló törvényt, így többek között a 2007. szeptember 1.-i határidőt is az új jogszabálynak történő megfeleltetés tárgyában. Az új határidő 2008 július eleje lett. A jogalkotó (minisztérium) rendelettel meghosszabbította a tevékenységi körök módosítására nyitva álló határidőt az év végéig. Az új társasági törvényhez történő igazodást azonban a 2007. évi
LXI. számú jogszabály írta elő, amely törvény, így ennek módosításához Országgyűlés szükséges, az pedig csak szeptemberben határozhat határidő módosításról.
Részlet a törvény 2007. szeptember 1-től (ma is) hatályos szövegéből:
"336. § (1) Azon gazdasági társaságoknak, amelyeknek a cégbejegyzése e törvény hatálybalépésekor folyamatban van, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény rendelkezéseinek kell megfelelniük. Ez a rendelkezés irányadó a folyamatban lévő formaváltási, egyesülési és szétválási eljárásokra is.
(2) E törvény hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe már bejegyzett, valamint az (1) bekezdés alá tartozó azon gazdasági társaságok, amelyeknek a társasági szerződése e törvény eltérést nem engedő rendelkezésébe ütközik, a társasági szerződésüket legkésőbb 2008. július 1-jéig kötelesek e törvény rendelkezéseihez igazítva módosítani és eddig az időpontig azt a cégbírósághoz benyújtani.
(3) Nem terheli a (2) bekezdés szerinti kötelezettség azon gazdasági társaságokat, amelyek társasági szerződése - általános hivatkozásként - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényre utal; azon a (2) bekezdés szerinti időponttól kezdve ezt a törvényt kell érteni. Nem terheli a (2) bekezdés szerinti kötelezettség azon közkereseti társaságokat és betéti társaságokat sem, amelyek társasági szerződése taggyűlésről rendelkezik; azon a (2) bekezdés szerinti időponttól kezdve tagok gyűlését kell érteni.
(4) Amennyiben a társasági szerződés módosítására a (2)-(3) bekezdés alapján nincs szükség, a gazdasági társaság e törvény rendelkezéseihez történő igazodását a cégbíróság felé - illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül - bejelentéssel teljesíti. A bejelentésben a cég nyilatkozik arról, hogy a társasági szerződés (2) bekezdés szerinti módosítására nincs szükség, illetve arról, hogy a bejelentésben megjelölt időponttól e törvény rendelkezései szerint működik. Bejelentés, vagy a (2) bekezdés szerinti társasági szerződés módosítás hiányában a törvény hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe már bejegyzett, valamint az (1) bekezdés alá tartozó gazdasági társaságoknak e törvényt 2008. július 1-jétől kell alkalmazniuk."
A jogszabály megjelent a 75. számú magyar közlönyben, amely az alábbi címen olvasható:
Teljes jogszabályszöveg a Magyar Közlöny 75. számában
A kis cégeknél többnyire két olyan elem van a társasági szerzodésben, amelyek miatt módosítani kellene azt. Az egyik a régi gazdasági társasági törvény száma (amelyet az új törvény számára kellene átírni), a másik pedig a taggyűlésre való hivatkozás, amit tagok gyűlésére kellene átírni. A mostani törvénymódosítás kimondja, hogy e két változás miatt nem kell módosítani a társasági szerzodést.
Ha beszkenneli társasági szerződését és elküldi az info@cegalapitas.net címre, díjmentesen ellenőrizzük Önnek, hogy szükséges-e a cégét 2008. december végéig módosítani.
Az alábbiakban olvasható cikk még a korábbi jogszabály alapján gyűjti össze, hogy mely esetekben szükséges a módosítás, tehát az alábbi összeállítás már nem hatályos, csupán az összehasonlítást segíti:
Összeállításunk célja, hogy segítséget nyújtson a már működő kis- és középvállalkozások számára annak eldöntésében, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény előírásai alapján, 2007. szeptember 1-jéig, társasági szerződésüknek az új törvényhez történő igazítása érdekében, kötelesek-e társasági szerződésmódosítást készíteni, és azt a cégbírósághoz benyújtani. A módosítás elmulasztása törvényességi felügyeleti eljárást eredményez, amelynek következménye akár a társaság cégnyilvántartásból történő törlése is lehet.
(A szövegben a "Gt" rövidítés a Gazdasági Társaságokról szóló törvényt jelenti.)
Minden esetben kötelező a társasági szerződés módosítás, és a változást az egységes szerkezetű társasági szerződés szövegén át kell vezetni az 1-3. pontokban foglalt esetekben. A 2-28. pontokban a törvény megváltozó kötelező elő írásainak felsorolására került sor, amelyek csak akkor járnak a szerződésmódosítás kötelezettségével, ha a vonatkozó szabályokat a társasági szerződés - bármely oknál fogva - tartalmazza. Az olyan szabályokat ahol a törvényi előírás kötelezőereje Megszűnt, így a társaság számára lehetővé vált a társasági szerződésben a törvénytől eltérőrendelkezés, itt találja meg.
1. A tagok anyja neve és jogi személyek nyilvántartási száma nem szerepel a szerződésben
Ha a jelenlegi társasági szerződése nem tartalmazza a tagok, a vezető tisztségviselők, (és ha van) a felügyelő bizottság tagjai illetve a könyvvizsgáló neve és lakóhelye mellett a természetes személy anyja nevét, valamint a nem természetes személy cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), a szerződést módosítani kell.
2. Taggyűlés helyett "tagok gyűlése" kkt és bt esetében
Közkereseti társaságnál és betéti társaságnál taggyűlés nem működhet, a legfőbb szerv a tagok gyűlése (Gt 92. § (1) bek.). Éppen ezért valamennyi közkereseti és betéti társaságnál, ahol a régi Gt. 89. §-ának (1) bekezdése alapján taggyűlés működik, a társasági szerződést módosítani kell.
3. Dolgozói üzletrész
Az új törvény nem ismeri a dolgozói üzletrész kategóriáját, így azon korlátolt felelősség ű társaságokban, ahol ilyen létezik, azt rendes üzletrésszé kell alakítani (régi Gt. 145-146. §). Azt azonban megengedi a törvény 121. §-ának (1) bekezdése, hogy a társasági szerződés egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházzon fel.
4. A társasági jogvita esetkörei
A törvény kógens szabálya megváltozott, és bár a rendelkezés nem tartozik a társasági szerződés kötelező tartalmi elemei közé, de abban szerepelhet. Ez utóbbi esetben a szerződést módosítani kell. A szabály megfogalmazása megváltozott (Gt 10. §) a régi Gt. 52. §-ának (2) bekezdéséhez képest.
5. A nem pénzbeli hozzájárulás fogalma megváltozott (Gt 13. § (2) bek.)
Már nem pusztán a részvénytársaságnál van lehetőség pl. követelés apportként történő szolgáltatására (régi Gt. 124. § (3) bek., 208. § (2) bek.). Valamennyi gazdasági társaságnál a nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog - ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is - lehet. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását azonban továbbra sem lehet pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni.
6. Eltérés az előtársaság szabályaiban
Az előtársaságra továbbra is a gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az eltérések köre kibővült (16. § (1) bek. f) pont - régi Gt. 15. § (1) bek.).
Bár a már bejegyzett társaságoknál a szerződésbe foglalt előtársasági megállapodásnak nincs igazán jelentősége, a szerződést mégis módosítani kell, ha a hatályos jogszabállyal ellentétes rendelkezés szerepel a szerződésben.
7. Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál írásbeli határozat szükségessége
Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál a taggyűlés törvényben és társasági szerződésben meghatározott hatáskörében az egyedüli tag írásban határoz (19. § (5) bek.), nem elegendő, hogy a döntéséről írásban értesíti az ügyvezetést (régi Gt. 172. § (1) bek.).
8. A vezető tisztségviselői funkció munkaviszonyban nem látható el
A vezetőtisztségviselői jogviszony egy sui generis társasági jogi jogviszony. A vezetőtisztségviselői funkció munkaviszonyban nem látható el (22. § (2) bek. - régi Gt. 30. § (3) bek.). A törvény hatálybalépése előtt létesített munkaviszonyok megszüntetésére a törvény 5 éves átmeneti időt ad.
9. Foglalkozástól eltiltás alatt álló vezető tisztségviselő
Akit jogerős ítélettel valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt nem lehet vezetőtisztségviselőaz ilyen tevékenységet főtevékenységként folytató társaságban, tehát a tilalom szőkebbé vált, csak a társaság főtevékenysége a szignifikáns, nem valamennyi tevékenységi köre (23. § (2) bek.).
10. Összeférhetetlenségi szabályok vezető tisztségviselőknél
Megszűnt a régi Gt. 23. §-ának (3) bekezdésében foglalt azon szabály, mely szerint a gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását (a felszámolás elrendelését) követőhárom évig nem lehet más gazdasági társaság vezetőtisztségviselője az, aki a felszámolást elrendelőjogerős végzés meghozatalának napját megelőzőkét évben legalább egy évig a felszámolásra került társaságnál vezetőtisztségviselővolt, kivéve, ha a vezetőtisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor.
11. A vezető tisztségviselői jogviszony megszűnésének esetei
A vezetőtisztségviselői jogviszony megszűnésének esetei kibővültek egy ponttal. A jogviszony külön törvényben (pl. cégtörvény) meghatározott esetben is megszűnik (31. § (1) bek.).
12. Felügyelő bizottsági jóváhagyás
A korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése az ügyvezetők megválasztásának, visszahívásának, díjazása megállapításának jogát a felügyelőbizottságra ruházhatja át, továbbá egyes ügydöntőhatározatok meghozatalát a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásához kötheti (ügydöntőfelügyelőbizottság). A régi Gt. 33. §-ának (1) bekezdésében ez utóbbi fordulat helyett a jogügyletek jóváhagyása szerepelt. Új szabály, hogy az ügyvezetés körében ellátott funkciók tekintetében a felügyelőbizottság tagjai is vezetőtisztségviselőnek minősülnek (37. § (1) bek.)
13. Könyvvizsgálói jogviszony legrövidebb időtartama
A Gt. 42. § (1) bekezdése a könyvvizsgáló megválasztásának leghosszabb időtartama mellett (5 év), a legrövidebbet is meghatározza, amely nem lehet kevesebb, mint a könyvvizsgálót megválasztó taggyűléstől az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyűlésig terjedőazon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották (régi Gt. 41. § (4) bek.).
14. Kisebbségi jogok gyakorlásához szükséges szavazat mértéke
A kisebbségi jogok gyakorlásához szükséges szavazatok mértéke 10 százalékról 5 százalékra csökkent. A közgyűlés összehívása jogának gyakorlására a társasági szerződés ennél alacsonyabb arányt is megállapíthat, magasabbat azonban nem (49. § - régi Gt. 51. §).
15. Személyes közreműködés közkereseti és betéti társaságnál
Közkereseti és betéti társaságnál nem minősül személyes közremőködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történőmunkavégzés. Az ezzel ellentétes társasági szerződési rendelkezéseket módosítani kell (91. § (2) bek.).
16. Tagsági jogviszony megszűnésének esetei Kkt és Bt esetében
Közkereseti és betéti társaságnál a tagsági jogviszony megszűnésének esetei kibővültek a társasági részesedés átruházásának lehetőségével (99. § - régi Gt. 92. §).
17. Hat hónapos határidő új tag bejelentésére
Közkereseti társaságnál, ha tagsági jogviszony megszűnése folytán a társaság tagjainak száma 1 főre csökken, a társaság csak akkor szűnik meg, ha a 6 hónapos jogvesztőhatáridőn belül a cégbíróságnál nem jelentenek be új tagot (105. § (1) bek.). A régi Gt. 98. §-ának (1) bekezdésében ez a határidő3 hónap. Ugyanez a változás történt a betéti társaság esetében, ha annak nincs kültagja vagy beltagja (110. § (1) bek. - régi Gt. 104. §).
18. A kültag neve a cégnévben
Megszűnt az a szabály, mely szerint a beltaggal azonos módon felel a kültag, ha neve szerepel a társaság cégnevében (régi Gt. 103. § (1) bek.).
19. A kültag üzletvezetési és képviseleti jogosultsága az új beltag illetve a végelszámoló kijelöléséig
A betéti társaságra nézve új kógens szabály, hogy ha a társaságnak nem maradt üzletvezetésre és képviseletre jogosult tagja, akkor az új tag bejelentéséig, illetve a végelszámoló kijelöléséig a kültagot is üzletvezetésre és képviseletre jogosult tagnak kell tekinteni (110. § (2) bek.).
20. Vagyonrendezési eljárás
Ha a korlátolt felelősségű társaság tagja jogutód nélkül szűnik meg, és a megszűnés során (felszámolás, végelszámolás) az üzletrész sorsáról nem rendelkeznek, a társaság köteles 3 hónapon belül vagyonrendezési eljárás lefolytatását kezdeményezni. Ha a vagyonrendezési eljárásban az üzletrészre más nem tart igényt, a tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni (128. § (2) bek.). A társaság tehát nem vonja magához az üzletrészt, hanem vagyonrendezési eljárást kezdeményez (régi Gt. 139. §).
21. Rosszhiszeműség bizonyítása visszafizetés esetén
A korlátolt felelősségű társaság saját tőkéjéből a tagoknak tagsági jogviszonyuk alapján, a törvényi előírások ellenére történt kifizetéseket vissza kell fizetni, feltéve, hogy a társaság bizonyítja a tag rosszhiszemőségét (131. § (4) bek.). Nem a tagnak kell tehát bizonyítania a jóhiszeműségét (régi Gt. 141. § (5) bek.).
22. Osztalékfizetés
A korlátolt felelősségű társaság tagját a társaságnak a felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből arányos hányad (osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről döntőtaggyűlés időpontjában a tagjegyzékben szerepel, kivéve, ha a társasági szerződés ettől eltérőidőpontot határoz meg. A társasági szerződés lehetőséget adhat arra, hogy a tagot megilletőosztalék nem pénzbeli vagyoni értékőjuttatásként kerüljön teljesítésre (132. § (1) bek. - régi Gt. 141. §).
A korlátolt felelősségű társaságnál az osztalékelőleg fizetésének törvényi feltételei kiegészültek. A taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha a közbensőmérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel, továbbá - új előírásként - a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség (133. §). Nem elegendőtehát, hogy a közbensőmérleg által valószínősíthető, hogy az éves osztalék kifizetésének nem lesz akadálya (régi Gt. 141. § (4) bek.).
23. A Kft az üzletrésszel "rendelkezik"
A korlátolt felelősségű társaság az üzletrészét egyes, a törvényben meghatározott esetekben (pl. árverés lebonyolítása érdekében) nem "magához vonja", hanem azzal rendelkezik (136. §). Ebből következően azok a társasági szerződések, amelyek ilyen tárgyú rendelkezéseket tartalmaznak, módosítani kell.
24. Az elővárárlási jog gyakorlása üzletrész árverés esetén
Ha a korlátolt felelősségű társaság üzletrészét árverésen értékesítik a társaság tagjait és a társaságot - ebben a sorrendben - elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jogot azonban az árverésen lehet gyakorolni (140. § (1) bek.), nem pedig az árveréstől számított 30 napon belül (régi Gt. 148. § (1) bek.).
25. A volt tag igénye üzletrész árverési értékesítés esetén
Ha a korlátolt felelősségű társaság üzletrészének árverésen történőértékesítése eredménytelen volt, a volt tag a társaság árveréskori saját tőkéjéből ráesőrészesedésre tarthat igényt (140. § (6) bek.), nem pedig a törzsbetéte összegére (régi Gt. 149. §).
26. Határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés
Ha a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése nem volt határozatképes, a megismételt taggyűlésig 3-15 napnak el kell telnie, kivéve, ha a társasági szerződés eltérően rendelkezik (142. § (3) bek.).
27. Taggyűlés összehívása
Az ügyvezetőhaladéktalanul köteles a korlátolt felelősségű társaság taggyűlését összehívni, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, fizetéseit megszüntette, illetve a vagyona tartozásait nem fedezi (143. § (2) bek). Az új szabály tehát már a fizetésképtelenséggel fenyegetőhelyzetben kötelezettséget állapít meg az ügyvezetővel szemben, nem csak a fizetések beszüntetésekor (régi Gt. 152. § (2) bek.).
28. A tőkeleszállítás bejegyzése
A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője köteles a törzstőke leszállítását elhatározó döntést követő30 napon belül a taggyűlési határozatról szóló tervezett közleményt a cégbíróságnak megküldeni és egyidejőleg intézkedni a Cégközlönyben való közzétételről (162. §). A tőkeleszállítást a cégjegyzékbe csak a hitelezőknek történt biztosítéknyújtást követően lehet bejegyezni. A régi Gt. 167. §-a szerint a bejegyzés feltétele az ügyvezetőbejelentése volt.
|
