CÉGALAPÍTÁS INFO VONAL:

(06) 20 570 2917
e-mail: info@cegalapitas.net


TÁRSASÁGI JOG

 

Milyen társasági forma az ideális az Ön számára?

Bármilyen tevékenységi körrel is kíván vállalkozást alapítani, a korlátolt felelősségű társasági formák valamelyikét javasoljuk Önnek. Egyszerűsített eljárásban ugyanis egy bt és egy kft alapítási költsége azonos, az utóbbi azonban sokkal biztonságosabb vállalkozási lehetőséget biztosít Önnek. Feleslegesen ne vonja be saját személyes vagyonát is a társaság kötelezettségeinek fedezetéül.

Ha egyedül kíván céget alapítani, akkor az egyszemélyes kft az ideális Önnek, hiszen itt korlátolt felelősséggel, cégtárs nélkül, a tőke rendelkezésére bocsátását illetően igen kedvező feltételekkel alapíthatja meg a céget.

Ha az üzletrészek biztosította jogszabályi lehetőségek nem elegendőek, vagy a választott tevékenységi kör miatt ez követelmény, akkor Önnek zártkörű részvénytársaság az ideális.

Az alábbiakban megpróbáltuk összefoglalni a társasági törvény és cégtörvény azon rendelkezéseit, amelyek segíthetnek tájékozódni a cégbejegyzés során felmerülő kérdésekben.


TARTALOMJEGYZÉK


- Mi az a gazdasági társaság?

- Milyen feltétellel alapítható gazdasági társaság?
- A cégnév
- A székhely, telephely, fióktelep
- A tagok
- Tevékenységi kör
- A jegyzett tőke
- Cégjegyzés
- Vezető tisztségviselő
- Milyen formában lehet gazdasági társaságot létrehozni?
- Mi a társaság alapításának menete?
- A gazdasági társaság átalakulása

- Hogyan épül fel a gazdasági társaság szervezete?

- Legfőbb szerv
- Operatív szerv
- Felügyelőbizottság
- Könyvvizsgáló
- A gazdasági társaságok megszűnése, megszüntetése
- Közkereseti társaság
- Betéti Társaság
-
Korlátolt felelősségű társaság
-
Részvénytársaság
- Elektronikus cégeljárás
- Ügyvédi közreműködés a cégeljárásban
- Legfontosabb jogszabályok

-
Gyakran ismételt kérdések


Mi az a gazdasági társaság?

Gazdasági társaság (a továbbiakban: gt.) alatt olyan társulást, szervezeti összekapcsolódást értünk, amelyet természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság hoz létre, üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására, a törvényben meghatározott módon és formában.

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


Milyen feltétellel alapítható gazdasági társaság?

Gt-t létesítő okirattal (társasági szerződéssel, alapszabállyal) lehet alapítani, amelynek bizonyos alakszerűségi és tartalmi feltételeknek is eleget kell tenni.

- Alakszerűségi előírások: közokiratba, vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni a társasági szerződést; továbbá valamennyi alapító tagnak alá kell írnia (meghatalmazott is eljárhat adott feltételekkel).

- Tartalmi előírások: a társasági szerződésnek kötelezően kell tartalmaznia a következő elemeket.
    • cégnév
    • székhely
    • tagok elnevezése, lakóhelye, cégneve, székhelye
    • főtevékenység (TEÁOR szerint)
    • jegyzett tőke, vagyoni hozzájárulás, ill. a rendelkezésre bocsátás módja, helye, ideje
    • cégjegyzés módja, jogosultjai
    • vezető tisztségviselők, adataik
    • minden más, amit a törvény az egyes társasági formáknál előír
    • eshetőleges jelleggel: feltételhez / időhöz kötöttség

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


A cégnév

A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia.

A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.

A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.

A vezérszó olyan kifejezés vagy szó, amely a cégnévben az első helyen áll, és elősegíti a cég azonosítását (pl. Apa és Fia), illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó egyaránt lehet önálló jelentésű szó vagy fantázia elemekből összeállított kifejezés ill. mozaikszó. A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll (pl. Apa és Fia Kft.). A cégnévben (vezérszóban) a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve is szerepelhet.

A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni. A cégbejegyzési eljárás alatt a cégnevet "bejegyzés alatt" ("b.a") toldattal, a cég felszámolása, illetve végelszámolása esetén pedig a "felszámolás alatt" ("f.a") ill. "végelszámolás alatt" ("v.a") toldattal kell használni. A cégnévnek az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. A szószerinti teljes névazonosság mellett a cégnévnek a hasonlósága is sértheti a cégkizárólagosság követelményét amennyiben a különbség két vagy több hasonló cégnévnél nem eléggé egyértelmű. A megkülönböztethetőségnek ugyanis az összetéveszthetőséget kizárónak kell lennie.

E-mailben kérjen tájékoztatást irodánktól, hogy jövendőbeli cégének neve szerepel-e már a cégnyilvántartásban. Küldjön több lehetséges változatot.

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


A székhely, telephely, fióktelep

Székhely: A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni, amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel is rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni.Telephelyet és fióktelepet nem kötelező megadni.

 

Telephely: A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található.

Fióktelep: , a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is.

Tekintettel arra, hogy a cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult, a székhely, telephely és fióktelep igazolására a bejegyzési kérelem mellékleteként tulajdoni lapot kell csatolni, amelyet az irodánkban működő on-line földhivatali információs rendszeren keresztül le tudunk kérni, így Önnek nem kell a földhivatalban sorban állni.

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


A tagok

 Ahogy a gazdasági társaságok meghatározásánál már szó volt róla, gt-t külföldi és belföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany egyaránt alapíthat.

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


Tevékenységi kör

A végezni kívánt tevékenységi köröket a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere alapján kell meghatároznia. Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) letöltése.

Egyes tevékenységekre (szabad tevékenységek) minden feltétel nélkül lehet céget alapítani, míg mások csak bizonyos feltételek megléte esetén folytathatók (megkötéses tevékenységek). Utóbbiak közé sorolandók például a hatósági engedélyhez, a nyilvántartásba vételhez, a társasági formához, a képesítéshez kötött, továbbá a koncessziós tevékenységek.

Képesítéshez kötött tevékenységet, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


A jegyzett tőke

A társaság induló vagyonát jelenti, az alapító tagok vagyoni hozzájárulásainak összességét.

Közkereseti és betéti társaság esetében nincs erre vonatkozó minimum előírás.

Korlátolt felelősségű társaság esetén a jegyzett tőke minimális mértéke 500 ezer Ft, részvénytársaságnál 5 illetve 20 millió Ft.

A vagyoni hozzájárulás összetétele:

1. pénzbeli: bármilyen pénznemben történhet!

2. nem pénzbeli (apport): mind a 4 társasági forma esetén az apport tárgya lehet valamennyi vagyoni értékkel bíró dolog, szellemi alkotáshoz fűződő, vagy egyéb vagyoni értékű jog.

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


Cégjegyzés

Ezalatt a gt. írásbeli nyilatkozatainak, a társaság nevében, az arra jogosultak által, a törvényben előírt módon történő aláírását értjük.

Jogosult lehet: a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a munkavállaló.

A cégjegyzés módja lehet: önálló (többen önállóan jegyezhetik), vagy együttes.

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


Vezető tisztségviselő

A gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.

A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.

A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.

FIGYELEM! Ez azt jelenti, hogy ha a létesítő okiratban eltérően rendelkezik, akkor lehet munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja is. Ebben az esetben azonban nem lehet a szerződésmintát alkalmazni, így csak az illeték 100.000.- ft egy cégbejegyzési eljárásban.

A gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.

A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy általi elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselők újraválaszthatók és a társaság legfőbb szerve által bármikor, indokolási kötelezettség nélkül visszahívhatók.

A vezető tisztségviselő az új vezető tisztségviselői megbízás elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.

A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt.

A gazdasági társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a vezető tisztségviselő gyakorolja. Ha a társaságnál ügyvezető testület működik, a társasági szerződésben, a társasági szerződés ilyen rendelkezése hiányában pedig az ügyvezető testület ügyrendjében kell rendelkezni a munkáltatói jogok gyakorlásának a testület tagjai közti megosztásáról. A társasági szerződés vagy a társaság legfőbb szervének határozata a munkáltatói jogok gyakorlását több vezető tisztségviselő esetében az egyik vezető tisztségviselőre, illetve más, a gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személyre ruházhatja át.

A gazdasági társaságot törvényes képviselőként a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A vezető tisztségviselők törvényen alapuló szervezeti képviseleti jogát a társasági szerződés korlátozhatja, illetve több vezető tisztségviselő között megoszthatja. A képviseleti jog korlátozása, illetve megosztása harmadik személyekkel szemben nem hatályos.

A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott.

A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal és a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért.

A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


Milyen formában lehet gazdasági társaságot létrehozni?

Gt-t kizárólag a törvényben meghatározott 4 formában lehet alapítani:

  1. Korlátolt felelősségű társaság
  2. Részvénytársaság
  3. Közkereseti társaság
  4. Betéti társság

Az első kettő jogi személyiséggel rendelkező gt., míg az utóbbi két társasági forma jogi személyiség nélküli.

Attól, hogy egy társaságnak nincs jogi személyisége, saját neve alatt még szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket, így jogképességgel rendelkeznek.

Változás 2006. július 1-től: közös vállalatot a 2006. évi IV. tv. hatályba lépése után nem lehet alapítani. A már meglévő közös vállalatokat nem kell megszüntetni, azok tovább folytathatják tevékenységüket.

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


Mi a társaság alapításának menete?

Az elős lépés, hogy az okiratszerkesztést végző ügyvédi irodában tényvázlat felvétele és jogi kioktatás céljából találkozzon az ügyvéddel. Partner irodáink listáját itt találja meg.
A létesítő okirat megkötését követő 30 napon belül a leendő társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnál kell bejelenteni a társaság alapítását.

Ha a leendő társaság alapításához hatósági engedély megléte szükséges, az engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megtenni a bejelentést.

A bejelentés a cégbejegyzési kérelem jogi képviselő általi benyújtását jelenti, amely a cégformának megfelelő, a cég képviselője által aláírt formanyomtatvány.

A cégbejegyzési kérelem mellé kötelezően csatolandóak a meghatározott mellékletek, valamint csatolni kell a közzétételi költségtérítés megfizetéséről szóló igazolást. (Ennek mértékét külön jogszabály tartalmazza.)

A cégbíróságon megvizsgálják, hogy az arra jogosult nyújtja -e be az iratokat, azok szabályszerűen ki vannak-e töltve, majd számítógépen rögzítésre kerül a cégnév és a székhely.

A leendő társaság kap egy 10 jegyű cégjegyzékszámot, amely a társaság egyedi azonosítására szolgál.

A cégbíróság egy tanúsítványt állít ki a következő tartalommal:

- cégnév

- székhely

- cégjegyzékszám

- adószám

- statisztikai számjel

Ennek birtokában a társaság "b.a.", azaz bejegyzés alatt elnevezéssel előtársaságként kezdhet működni (megkötésekkel).

Az előtársaság a létrehozandó társasággal azonos, annak egy létrejövetelét megelőző, átmeneti minősége. Jogképessége onnantól kezdődik, hogy cégjegyzékszámot kap. A cégbejegyzési kérelem benyújtásától a bejegyző végzésig folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet, kivéve a hatósági engedélyköteles tevékenységek körét.

A működés során leendő tisztségviselői járnak el, s a bejegyző végzést követően az 1. sz. EU Irányelv alapján a tagok eldöntik, jóváhagyják -e a bejegyzés előtti, előtársasági szakaszban megkötött ügyleteket. (Ha ezt nem teszik meg, úgy azért a vezető tisztségviselő fog helyt állni.)

Bejegyzés után az előtársaság jogutódlás nélkül, automatikusan végleges társaságként működik tovább, tehát jogai és kötelezettségei a bejegyzett társaság jogaivá és kötelezettségeivé válnak.

A cégbejegyzési kérelem benyújtásától számított 8 napon belül (egyszerűsített eljárásban az adóregisztrációs eljárást követő 1 munkaóra alatt) a cégbíróság megvizsgálja, lerótták -e az illetéket, illetőleg csatolták -e kötelező mellékleteket. Ha ezek valamelyike hiányzik, a cégbíróság elutasítja a bejegyzési kérelmet. (Azt az elutasítástól számított 8 nap elteltével kijavítva, a hiányosságokat pótolva újra be lehet nyújtani.)

Amennyiben a bejegyzési kérelem megfelelő, s a határidőket is megtartják, úgy a cégbíróság végzéssel bejegyzi a gazdasági társaságot. Ha hiányosságot észlel a bíróság, úgy hiánypótlásra küldi vissza a kérelmet a jogi képviselőnek. A bírság a kérelmet végzéssel el is utasíthatja, ha a cégtörvény mellékletében megjelölt olyan okirat hiányzik, amelynek hiánya azonnali elutasításhoz vezet (pl. ügyvédi meghatalmazás), vagy a hiánypótlási eljárásban megjelölt hiányokat a társaság nem pótolja, vagy ismét hiányosan nyújtja be a kérelmet. (Ezzel szemben van jogorvoslati lehetőség.)

A végzés meghozatalától számított 8 napon belül értesítik a kérelmezőt, valamint gondoskodnak a bejegyzés tényének Cégközlönyben való közzétételéről.

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


A gazdasági társaság átalakulása

Alapesetben egy cégforma átalakul egy másik cégformává, vagy egy cég megszűnik, s keletkezik egy másik, jogutód cég.

Az átalakulásnak azonban léteznek sajátos esetei is.

  1. Egyesülés: 2 vagy több társaságból 1 jogutód társaság lesz
    • Összeolvadás: teljesen új társaság jön létre a jogelődök megszűnésével
    • Beolvadás: 1 átvevő társaság bővül a beolvadó gt-vel.
  1. Szétválás: 1 társaságból 2 vagy több lesz
    • Kiválás: a jogelőd társaságból kiválik egy társaság a kivált tagok és a társasági vagyon egy részének részvételével, illetve a kiváló tag a társasági vagyon őt megillető részével egy már működő társasághoz, mint átvevő gt-hez csatlakozik
    • Különválás: a jogelőd cég megszűnésével jogutód, különvált cégek keletkeznek

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


Hogyan épül fel a gazdasági társaság szervezete?

A társaság belső szervei közé tartozik a legfőbb szerv, a felügyelőbizottság (FB), valamint az operatív szerv, amelyek törvényes működését könyvvizsgáló és a bíróság (külső szerv) végzi.

Legfőbb szerv

A társaság legfőbb akaratelhatározó és stratégiai döntéshozó szerve, amelyben a társaság valamennyi tagja részt vesz. Összehívását a vezető tisztségviselő végzi, de kivételesen az FB vagy a könyvvizsgáló is kezdeményezheti az ülést. 2006. július 1-től a legfőbb szerv ülése azonban szabályszerű összehívás nélkül is megtartható, azon határozat is hozható, amennyiben a tagok összessége jelen van, s az ülés megtartásához hozzájárul.

Elnevezése az egyes társasági formáknál eltérő:

Közkereseti és betéti társaságnál - tagok gyűlése

Korlátolt felelősségű társaságnál - taggyűlés

Részvénytársaságnál - közgyűlés.

A társaság alapításakor a társasági szerződésben kell kijelölni, majd megválasztani a vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottsági tagokat, illetve a könyvvizsgálót.

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


Operatív szerv

A belső és külső ügyintéző szervet értjük ezalatt, tehát az üzletvezetést és képviseletet ellátó vezető tisztségviselő(ke)t. (Bővebben ld. fent.)

Elnevezése:

Kkt. és bt.: üzletvezetésre jogosult tagok

Kft: ügyvezető(k)

Nyilvánosan működő Rt: igazgatóság

Zártkörűen működő Rt: igazgatóság vagy vezérigazgató

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


Felügyelőbizottság

A legfőbb szerv felhatalmazása alapján az operatív szervet ellenőrző, 3-15 tagból álló, testületként eljáró, belső ellenőrző szerv. Amennyiben a társaság vezető tisztségviselőit határozatlan időre választják, úgy az FB tagjait is ki lehet nevezni határozatlan időre.

Létrehozása nem minden esetben kötelező. A társasági törvény szerint egyes esetekben célszerű, így pl. ha a taglétszám indokolja, avagy a társaság tevékenysége hatósági engedélyköteles, vagy a társaság jellege szükségszerűvé teszi, vagy ez egyébként szükséges.

A törvény felsorolja, mely esetekben kötelező az FB létrehozása.

Feladatait tekintve a felügyelőbizottság belső ellenőrző funkciót lát el, így pl. vizsgálja az ügyvezetést és az üzletpolitikai jelentéseket.

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


Könyvvizsgáló

A gazdasági társaságon kívül működő, ellenőrző funkciót ellátó szerv, amely lehet természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet. (Az ezekre vonatkozó feltételeket a könyvvizsgálói törvény tartalmazza. )

A könyvvizsgáló megválasztását a legfőbb szerv végzi azért, hogy ellássa a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálatot, és ennek során megállapítsa azt, hogy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel -e a jogszabályi előírásoknak, illetve a valóságnak. Emellett megvizsgálja a lényeges üzleti jelentéseket, és veszélyelhárítási feladatkörében eljárva kezdeményezheti a legfőbb szerv összehívását, valamint törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróságnál.

A könyvvizsgáló a közérdek védelmében tárgyilagosan és függetlenül, kizárólag a jogszabályi előírásoknak alárendelve köteles eljárni.

A törvény a megbízatás időtartamával kapcsolatban 2006. július 1-től nemcsak a maximális, de a minimális időtartamot is rögzíti.

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


A gazdasági társaságok megszűnése, megszüntetése

A társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. A megszűnés jogalapja alapulhat a tagok önkéntes elhatározásán, hatósági határozaton, vagy jogszabályon. A megszűnés módját tekintve történhet jogutóddal, vagy jogutód nélkül.

Végelszámolás ügyben időpontérés a (20) 570 2917 -es telefonszámon.

A megszűnés esetkörei:

  1. határozott idő eltelt
  2. meghatározott feltétel bekövetkezik
  3. a tagok elhatározzák a jogutód nélküli megszűnést
  4. a tagok elhatározzák a jogutóddal történő megszűnést
  5. a tagok száma 1 alá csökken, vagy 1-re csökken (kivétel a kft. és az rt., de kkt. és bt. esetén is 6 hónap áll rendelkezésre új tag keresésére)
  6. a Cégbíróság megszűntnek nyilvánítja
  7. a Cégbíróság hivatalból törli
  8. a polgári megyei bíróság felszámolási eljárás során megszünteti
  9. minden olyan egyéb eset, amelyet a törvény az egyes társasági formáknál tartalmaz.

Megszűnés esetén főszabály szerint végelszámolásra kerül sor, de lehet felszámolási, vagy hivatalbóli törlési eljárás is.

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


Az egyes gazdasági társaságok

Közkereseti társaság

A közkereseti társaság tagjai korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett végzik üzletszerű gazdasági tevékenységüket és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. 2006. július 1-től a tag a kkt-be követelést is apportálhat.

A cégnév használatakor a "kkt." rövidítést kell feltüntetni.

A társaság tagjai személyesen közreműködhetnek a társaság tevékenységében: annak módját és tartalmát a társasági szerződésben kell rendezni, de arról más megállapodásban is bármikor lehet rendelkezni.

Egyik tag sem köteles vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben megállapított összeget meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni. A tag a vagyoni hozzájárulását a tagsági jogviszony fennállása alatt nem követelheti vissza. A társasági szerződésben eltérően is rendelkezhetnek a tagok, de főszabály szerint a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár.

Hacsak a tagok másképp nem rendelkeznek, a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult, akik mindegyike önállóan vagy együttesen járhat el. Az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett intézkedése ellen tiltakozhat, az intézkedésekhez a társaság legfőbb szervének, a tagok gyűlésének a határozata szükséges. A tagok gyűlésén valamennyi tag személyesen vesz részt. A tagok gyűlése határoz mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal, illetve, amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti tevékenységébe.

Az üzletvezetés körébe tartozó kérdésekről való döntés az üzletvezető(k) jogköre. A tagok gyűlésén a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet.

A tagok gyűlése egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő. Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben hozandó döntéshez. A társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia.

A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

A társasági szerződésben kizárható a kkt-be belépő tag felelőssége a belépés előtt harmadik személyekkel szemben keletkezett, külső kötelezettségekért. Amennyiben a társasági szerződésben a felek erről nem nyilatkoznak, úgy a belépő tag a többi taggal azonos módon felel a belépése előtti tartozásokért.

Megszűnik a tagsági jogviszony, ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette, vagy ha ebben a tagok közösen megegyeztek. Megszűnhet a tag kizárásával, rendes vagy azonnali hatályú felmondással, a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, illetve ha a tagság fenntartása jogszabályba ütközik.

A társaságtól megváló tag követelését - eltérő megállapodás hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni. A társaságtól megváló tag - tagsági jogviszonya megszűnésétől számított öt évig - a többi taggal azonos módon felel a társaság olyan tartozásáért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett.

Új előírás azonban az, hogy a társasággal szemben nem támaszthat igényt az, akinek tagsági jogviszonya a társasági részesedése átruházása miatt szűnt meg. Ilyen esetben a tag vagyoni hányadának meghatározásakor azt kell figyelembe venni, hogy a társaság jegyzett tőkéjéhez hogyan aránylik vagyoni hozzájárulása.

Közkereseti társaság megszűnése

A jogutód nélküli megszűnés, valamint a társaság átalakulásának elhatározásához a tagok gyűlésének egyhangú határozata szükséges. A végelszámolás egyszerűsített módon lefolyatható, ha a társaság a végelszámolás megindításától számított harminc napon belül tartozásait kiegyenlíti. Ebben az esetben a cégbíróság a társaságot törli a cégjegyzékből. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között.

Kkt-ből bt-vé alakulás

2006. július 1-től a cégforma váltás a társasági szerződés egyszerű módosításával érhető el, nincs szükség a tv. átalakulási szabályainak külön alkalmazására.

Mennyibe kerül egy közkereseti társaság alapítása?

Az ügyvédi munkadíjon felül a közkereseti társaság bejegyzési kérelmén le kell róni 50.000.- forintot (egyszerűsített eljárásban 25.000.- Ft-ot) , és közzétételi költségtérítés címén az Igazságügyi Minisztériumnak meg kell fizetni 5.000.- Ft-ot. Ezen felül a cégjegyzésre jogosult tag(ok) részére aláírásmintát kell készíteni (javasolt legalább 3 példány, elektronikus eljárásban 2 példány) 2007. szeptember 1-től az ügyvéd is kélszíthet aláírásmintát, így Önnek nem kell külön közjegyzőhöz mennie.

Új elem a cégeljárásban, hogy a székhelyként, telephelyként, fióktelepként használni kívánt ingatlan tulajdoni lapját is csatolni kell, amelynek díja 4.000.- Ft.

Valamennyi költség számlákkal illetve bevételi bizonylatokkal a cégben elszámolható.

Mennyi időt vesz igénybe a bejegyzési eljárás?

Az elektronikus eljárásra vonatkozó határidőkre vonatkozóan kérjük tekintse át honlapunk: elektronikus cégeljárás fejezetét.


Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


Betéti társaság


A betéti társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel.

Bt alapítás (papíralapú és elektronikus bejegyzés) ügyében időpontkérés a((20) 570 2917 -es telefonszámon (info@cegalapitas.net)

A betéti társaság elnevezést - vagy annak "bt." rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

A társasági szerződést szerződésminta használatával is el lehet készíteni. Természetesen itt is szükség van valamennyi tag aláírására, valamint arra, hogy az okiratot közjegyző közokiratba foglalja, avagy ügyvéd / jogtanácsos ellenjegyezze.

A társasági szerződésben elegendő csupán a bt. fő tevékenységi körét feltüntetni, ám ezen túlmenően egyéb tevékenységi körök is szerződésbe foglalhatók. A társaság ezeken túlmenően is folytathat minden olyan tevékenységet, amely nem tilos, illetve nem korlátozott (pl. engedélyköteles).


Egyik tag sem köteles vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben megállapított összeget meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni. A tag a vagyoni hozzájárulását a tagsági jogviszony fennállása alatt nem követelheti vissza.


A társasági szerződésben eltérően is rendelkezhetnek a tagok, de főszabály szerint a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár.

Az eddigiektől eltérően a betéti társaságba is apportálható követelés.

Hacsak a tagok másképp nem rendelkeznek a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult, akik mindegyike önállóan vagy együttesen járhat el. Az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett intézkedése ellen tiltakozhat, az intézkedésekhez a társaság legfőbb szervének, a tagok gyűlésének a határozata szükséges.

A tagok gyűlésén valamennyi tag személyesen vesz részt. A tagok gyűlése határoz mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal, illetve, amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti tevékenységébe. Az üzletvezetés körébe tartozó kérdésekről való döntés az üzletvezető(k) jogköre. A tagok gyűlésén a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet. A tagok gyűlése egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő.

Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben hozandó döntéshez. A társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia.

A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a beltagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A társasági szerződésben rögzíthető, hogy az újonnan belépő beltag a társaság - belépése előtti - tartozásaiért ne feleljen harmadik személyekkel szemben. Amennyiben a tagok ezt a társasági szerződésben nem rögzítik, úgy a belépő beltag a többi beltaggal azonos módon felel a belépés előtt keletkezett tartozásokért.

Megszűnik a tagsági jogviszony ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette vagy ha ebben a tagok közösen megegyeztek. Megszűnhet a tag kizárásával, rendes vagy azonnali hatályú felmondással, a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, illetve ha a tagság fenntartása jogszabályba ütközik.
A társaságtól megváló tag követelését - eltérő megállapodás hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni. A társaságtól megváló tag - tagsági jogviszonya megszűnésétől számított öt évig - a többi taggal azonos módon felel a társaság olyan tartozásáért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett.

A kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére a társasági szerződésből eredő felhatalmazás alapján lehet jogosult.

Ha a társaságból valamennyi beltag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha az utolsó beltag kiválásától számított hat hónapon belül új beltag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetve ha a kültagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását, amely az új szabályozás szerint a társasági szerződés egyszerű módosításával is megejthető. Ha a társaságból valamennyi kültag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha az utolsó kültag kiválásától számított hat hónapon belül új kültag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetve ha a beltagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását.

Betéti társaság megszűnése

A jogutód nélküli megszűnés, valamint a társaság átalakulásának elhatározásához a tagok gyűlésének egyhangú határozata szükséges. A végelszámolás egyszerűsített módon lefolyatható, ha a társaság a végelszámolás megindításától számított harminc napon belül tartozásait kiegyenlíti. Ebben az esetben a cégbíróság a társaságot törli a cégjegyzékből. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között.

Mennyibe kerül egy betéti társaság alapítása?

Az ügyvédi munkadíjon felül a társaság bejegyzési kérelmén le kell róni 50.000.- forintot (egyszerűsített eljárásban 25.000.- Ft-ot) illetékbélyegben, és közzétételi költségtérítés címén az Igazságügyi Minisztériumnak meg kell fizetni 5.000.- Ft-ot. Ezen felül a cégjegyzésre jogosult tag(ok) részére aláírásmintát kell készíteni (javasolt legalább 3 példány, elektronikus eljárásban 2 példány) 2007. szeptember 1-től az ügyvéd is kélszíthet aláírásmintát, így Önnek nem kell külön közjegyzőhöz mennie.

Új elem a cégeljárásban, hogy a székhelyként, telephelyként, fióktelepként használni kívánt ingatlan tulajdoni lapját is csatolni kell, amelynek díja 4.000.- Ft. Valamennyi költség számlákkal illetve bevételi bizonylatokkal a cégben elszámolható.

Mennyi időt vesz igénybe a bejegyzési eljárás?

Az elektronikus eljárásra vonatkozó határidőkre vonatkozóan kérjük tekintse át honlapunk: elektronikus cégeljárás fejezetét.

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


Korlátolt felelősségű társaság

Kotlátolt Felelősségű Társaság alapítás témában honlapunknak különálló fejezete is van. A kft alapítás oldal megtekintéséhez kattintson ide. Az alábbiakban csak egy rövid összefoglalást talál.

A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel.

 

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


Részvénytársaság

Az alábbi rövid összefoglalónál részletesebb tájékoztatást talál a részvénytársaság alapítása témában honlapunk rt alapítás fejezetében.

A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel. A részvénytársaság elnevezést - vagy annak "rt." rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

A részvénytársaság zártkörűen vagy nyilvánosan alapítható. Zártkörű az alapítás illetve a működés, ha a részvények nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor. Nyilvános akkor, ha a részvények részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Az összes részvény névértékének összege arészvénytársaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje).
Az új szabályozás értelmében hányadrészvény kibocsátására is van lehetőség, amelynek névértéke nem fix összeg, hanem a mindenkori alaptőke meghatározott hányada.

A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. A részvény szabadon átruházható, a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata azonban a részvény átruházását korlátozhatja, illetve a részvénytársaság beleegyezéséhez kötheti.

A részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb öt illetve húszmillió forintnál. A pénzbeli hozzájárulás negyedét kell befizetni a bejegyzési kérelem benyújtásáig, míg a nem pénzbeli hozzájárulást csak akkor kell rendelkezésre bocsátani, ha annak értéke az alaptőke negyedét eléri. A pénzbeli hozzájárulást vállaló részvényes a részvények teljes névértékét a bejegyzéstől számított egy éven belül köteles befizetni. Apporthátralék fennállása esetén köteles azt a bejegyzéstől számított 5. év végéig rendelkezésre bocsátani.

Nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapító okirathoz mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését. Nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog, illetve az adós által elismert, vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés lehet.

Zártkörű alapítás során az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság valamennyi részvényét átveszik.

A nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható. Az alapítók az eredményes részvényjegyzés zárónapjától számított hatvan napon belül kötelesek megtartani az alakuló közgyűlést. Osztalékra jogosult az a részvényes, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában szerepel a részvénykönyvben, ha az alapszabály ettől eltérő időpontot nem határoz meg.

A részvénytársaság megszűnése

A részvénytársaság közgyűlése a szavazatok háromnegyedes többségével elhatározhatja a részvénytársaság megszűnését. A részvénytársaság végelszámolással történő megszűnése esetén a végelszámolási eljárásról szóló cégbírósági végzés közzétételét követően a végelszámoló maga is köteles a Cégközlönyben hirdetményt közzétenni a végelszámolási eljárásról. A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetében a fennmaradó vagyont a részvényesek között részvényeik névértékének arányában kell felosztani.

 Az egyszemélyes részvénytársaság

Részvénytársaság a zártkörű alapítás szabályai szerint úgy is alapítható, hogy valamennyi részvényét egy személy, az alapító részvényes veszi át. Egyszemélyes részvénytársaság létrejöhet úgy is, hogy már működő részvénytársaság valamennyi részvényének tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg. Egyszemélyes részvénytársaság alaptőkéjét bejegyzési kérelmének benyújtásáig maradéktalanul be kell fizetni.

Mennyibe kerül egy részvénytársaság alapítása?

Az ügyvédi munkadíjon felül a bejegyzési kérelmen le kell róni nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 600 000 forint, zárt körűen működő részvénytársaság esetében pedig 100.000.- forint eljárási illetéket (egyszerűsített elektronikus eljárás esetében 50.000.- Ft.ot), valamint az Igazságügyi Minisztériumnak fizetendő közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot is mellékelni kell a kérelemhez. Elektronikus eljárás esetén a közzétételi díj csupán 5.000.- Ft. A székhelyként, telephelyként, fióktelepként használni kívánt ingatlan tulajdoni lapját is csatolni kell, amelynek díja 4.000.- Ft. Dematerializált értékpapírok esetén az ISIN kód kiadásáért külön díjat kell megfizetni a KELER Rt-nél beszerezhető csekken.

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


Közös vállalat

Közös vállalat 2006. július 1-től nem alapítható. Ameglévőkat azonban nem kell megszüntetni, azok a korábbi Gt (1997 évi CXLIV. tv. 2006. 06. 30-án hatályos állapota szerint) időkorlát nélkül folytathatják tevékenységüket.

Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


Elektronikus cégeljárás

2006. július 1-től, majd 2007. szeptember 1-től jelentősen bővült a cégbírósági elektronikus ügyintézés, míg 2008. júliustól kizárólag elektronikus úton nyújtható be bármilyen kérelem a cégbírósághoz.

Elektronikus cégeljárás esetében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem közzétételi díja a papír alapú égeljárásnál szokásos díj egy ötöde lett.

Az illetéket és a költségtérítést elektronikus cégeljárás esetén átutalással kell megfizetni.
A Magyar Államkincstár a befizetést követő egy munkanapon belül kérésre igazolást küld, amit a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csatolni kell.

Egyszerűsített elektronikus cégbejegyzési eljárás keretében az illeték egységesen 50.000.- Ft, kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaságot.

e-cégalapítás információ és időpontkérés: 06 (20) 570 2917

Egyszerűsített elektronikus cégeljárás

További információkért kérjük tekintse át honlapunk: elektronikus cégeljárás fejezetét.

Kapcsolódó kérdések:

Van valami különbség az egyszerűsített és a hagyományos cégeljárás keretében létrehozott cégek között?
Elektronikus cégbejegyzés esetén nem is kapok papír alapú dokumentumokat?
Mi a különbség az egyszerűsített cégbejegyzés és az elektronikus cégeljárás között?
Az elektronikus cégeljárás esetén nem is kell személyesen találkozni az ügyvéddel?


Vissza a listához / Vissza a lap tetejére


Ügyvédi közreműködés a cégeljárásban

A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. Törvény 21.§. (2) bekezdése alapján a cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező.
A cégiratok vagy közokiratba foglalva, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratként alkalmasak a bejegyzésre.

Az ügyvédi munkadíj tartalmazza:

  • a választott cégformával kapcsolatos kioktatást - mely tisztázza az alapítás során és a cég működésének beindításánál felmerülő kérdéseket, és részletes tájékoztatást ad a vonatkozó jogszabályokról.
  • a cégiratok megszerkesztését
  • új cég esetén a cégnév priorálását
  • a cégiratok cégbírósági benyújtását
  • a kérelemmel kapcsolatos egyéb eljárási cselekményeket a bejegyző végzés meghozataláig


Jogszabályok

2006. évi. IV. törvény a gazdasági társaságokról

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

1991. évi XLIX. törvény A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról

2000. évi C. törvény a számvitelről


 

Gyakran ismételt kérdések

>Milyen iratok szükségesek a cégalapításhoz?
>Máshol azt olvastam, hogy egy órán belül, nagyon olcsón lehet alapítani céget. Ez igaz?
>Hogy lehet az, hogy ennyibe kerül a cégalapítás, amikor máshol a többszörösét mondják?
>A fent írt összegben tényleg minden költség benne van?
>Van valami különbség az egyszerűsített és a hagyományos eljárásban létrehozott cégek között?
>Elektronikus cégalapítás esetén nem is kapok papír alapú dokumentumokat?
>Mi a különbség az egyszerűsített cégbejegyzés és az elektronikus cégeljárás között?
>Az elektronikus cégalapítás vagy cégmódosítás esetén nem is kell találkozni az ügyvéddel?
>Hogy lehetséges az, hogy az egész ország területén jogosultak e-cégeljárás lefolytatására?
>Kft vagy Bt?
>Most akkor mennyi is a jegyzett tőke legkisebb összege?
>Mikor kell bankszámlát nyitni, és mikor kell befizetni a törzstőkét?
>Lehet-e több részletben rendelkezésre bocsátani a társaság törzstőkéjét?
>A tőke valamely részének feltétlenül készpénznek kell lenni?
>A nem pénzbeli betétek értékét kell-e könyvvizsgálóval ellenőriztetni, vagy számlával igazolni?
>Kivehetem a jegyzett tőkét képező pénzt a bankból miután benyújtották a bejegyzési kérelmet?
>Mennyi idő alatt jegyzi be a társaságot a cégbíróság?
>Csak a bejegyzés után kezdheti meg a működést a társaság?
>Miért nem ajánlott sok tevékenységi kört felvenni a társasági szerződésbe?
>Az ügyvezető tényleg a teljes vagyonával felel a társaság tartozásaiért?
>Egyszemélyes társaság alapításánál kötelező-e a könyvvizsgálat?
>Külföldi állampolgár is alapíthat céget?
>Miért érdemes a Magyar Cégalapítás Portált választani a cégbejegyzés lefolytatására?

 

 Vissza a lap tetejére...


Mi a menete az egyszerűsített elektronikus cégeljárásnak?

 

Írjon egy e-mailt, vagy hívja fel kollégáinkat a (20) 570 2917 -es telefonszámon hétfőtől péntekig 9 és 18 óra között. Adja meg e-mail címét és elérhetőségeit. E-mailben egy dokumentumot fogunk küldeni Önnek, amelyben megadhatja az alapítani kívánt társaság legfontosabb adatait. Használhatja on-line adatlapunkat is ide kattintva.
A dokumentum visszaküldése vagy az on-line űrlap kitöltése után az okiratszerkesztő ügyvéd időpontot egyeztet Önnel, mert az okiratszerkesztéssel szükségeszerűen együtt jár a választott társasági formát érintő jogszabályokról való jogi kioktatás, továbbá az ügyvédi ellenjegyzés miatt is szükségszerű a személyes jelenlét. Az okiratok aláírásánál valamennyi tagnak személyesen meg kell jelennie az ügyvédi irodában.
A találkozás alkalmával az okiratszerkesztő ügyvéd személyazonosítást végez, társasági szerződést, aláírásmintát, cégbejegyzési kéremet és egyéb iratokat készít, a jogszabályokról tájékoztatást ad. Átadja Önnek az eljárási illetékköltségek megfizetésére rendszeresített utalványmintá(ka)t, amelyek segítségével az illetéket átutalással kell megfizetni. Lehetőség van arra is, hogy az eljáró ügyvéd fizesse meg Ön helyett az illetéket, ebben az esetben az ügyvédi irodában kell kifizetni az illetéket. A cégiratokat beszkenneli az ügyvéd és minősített elektronikus aláírással ellátva benyújtja a társaság székhelye szerint illetékes megyei bíróság cégbíróságának elektronikus úton (e-mailen). A cégbíróság a végzést az ügyvédi irodának küldi meg, amelyről értesítik Önt. A bankszámla nyitáshoz a létesítő okirat és az aláírásminta szükséges. A társaság részére bankszámlát nyitni, és arra a létesítő okratban megjelölt tőkét befizetni a cégbejegyzéstől számított 8 napon belül kell.

Vissza a lap tetejére

 

Milyen iratokat vigyek magammal?

 

A személyi azonosító okmányait (személyi igazolvány, lakcímkártya) hozza magával. A leendő vezető tisztségviselő részére az adókártya is szükséges. A székhelyként (telephelyként, fióktelepként) használni kívánt ingatlan tulajdonosától és (ha van ilyen) haszonélvezőjétől kérjen írásos hozzájárulást, hogy a cég székhelyeként az ingatlan címe a cégnyilvántartásba bejegyzésre kerülhessen.

Vissza a lap tetejére

 

Máshol azt olvastam, hogy egy órán belül, vagy egy napon belül, nagyon olcsón is meg lehet alapítani a céget. Miért van a különbség az egyes irodák díjai között?

 

Irodánknál a leggyorsabb cégbejegyzés 12 perc alatt történt meg. 2012. március 1-ét követően a cégbejegyzési eljárás már nem ilyen gyors. Az adóhatósági regisztrációs eljárás befejezését követő egy órán belül határoz a kérelemről a cégbíróság.

A cégalapítás költsége több elemből áll. Az ügyvédek mindíg korrekt módon tájékoztatják az ügyfeleket, ahogy tesszük ezt mi is, azonban sok egyéb szolgáltató hirdetéseiben nem közli mindenre kiterjedően a költségeket. Irodánkban garantáltan nem merül fel plusz költség a cégalapítás és cégmódosítás során ahhoz képest, amit az ügyfél megismert a megbízás előtt.

Az egyes irodák díjai közötti különbségek egyértelműen a szolgáltatás minőségét tükrözik. A nagyon alacsony díj mellett nem biztos hogy kellőképpen kielégítő tájékoztatást kap az ügyfél, van ahol nem is jogászok, hanem ún. ügyintézők készítik az iratokat, nem megfelelő tapasztalattal, ami a kérelem elutasításához vagy előnytelenül meghatározott feltételekkel történő bejegyzéshez vezethet. Ennek hatása lehet a járulékfizetésre, az ÁFA fizetés módjára stb. Gondoljon bele, hogy jövendőbeli vállalkozásáról van szó, ami megérdemli a szakértelmet és az odafigyelést. A cégalapítás.net-en mindegyik közreműködő ügyvéd felelősségbiztosítással rendelkezik, de emelett külön garanciát vállalunk a teljes munkadíj és illeték visszafizetésére, ha jogerősen elutasítaná a bíróság a cégbejegyzési kérelmet.


Vissza a lap tetejére

 

Hogy lehet az, hogy ennyibe kerül a cégalapítás, amikor máshol a többszörösét mondják?

 

2007. szeptember 1-vel nemcsak a társasági törvény, hanem az illetéktörvény is változott, így lehetőség nyílt az egyszerűsített elektronikus cégbejegyzési eljárás keretében csökkentett mértékű illeték alkalmazására. (Korábban ez a fajta alapítás nem létezett, az elektronikus eljárás keretében csupán az illeték volt 100.000.- Ft.) A nem egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban az illeték kft esetében továbbra is 100 ezer forint. Az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásra csak elektronikus aláírással rendelkező közjegyző vagy ügyvéd jogosult. Az irodánkkal kapcsolatban álló ügyvédek mindegyike rendelkezik az elektronikus cégeljáráshoz szükséges valamennyi technikai feltétellel, és tapasztalattal. Az összeg tehát nem azért ennyi mert az ügyvédek ennyire olcsón dolgoznának, hanem azért, mert lépést tartanak a fejlődéssel és kihasználják a törvény adta lehetőséget a csökkentett mértékű illeték alkalmazására. Cégünk nem kap semmilyen anyagi ellenszolgáltatást vagy jutalékot a cégalapítást végző ügyvédektől, így Önnek nem kell attól tartania, hogy közreműködésünk miatt drágább lenne az eljárás.

Vissza a lap tetejére

 

A feltüntetett díjban tényleg minden költség benne van?

 

A díj nem tartalmazza a cégbíróságnak fizetendő illetéket, de tartalmazza tetszőleges példányszámban az aláírásminta díját és az elektronikus aláírás költségét. A feltüntetett munkadíj nettó összeg. A szokásos díjak:

Válasszon megyét!

 

Vissza a lap tetejére

 

Van valami különbség az egyszerűsített és a hagyományos cégeljárás keretében létrehozott cégek között?

 

Semmi különbség nincsen az egyszerűsített és a hagyományos úton létrehozott társaság között. Mindkét esetben ugyanolyan jogképes társaság jön létre, amelyekre egyező jogi szabályozás vonatkozik. Tudnia kell azonban, hogy az egyszerűsített cégeljárás keretében egy - a cégtörvény mellékletében található - iratmintát alkalmazunk, amelyben csak a társaság alapadatainak megadására van lehetőség. (Ide kattintva megtekintheti, hogy hogyan is néz ki ez a bizonyos iratminta). Különleges megállapodásokat (pl. üzletrészek örökölhetőségének kizárása) az iratmintába nem lehet beletenni. Ha ilyen kívánsága van, akkor is szívesen rendelkezésére állunk, de ezesetben nem egyszerűsített eljárás keretében hozzuk létre a társaságot.

 

Vissza a lap tetejére

 

Elektronikus cégbejegyzés esetén nem is kapok papír alapú dokumentumokat?

 

Természetesen minden iratot nyomtatott formában, lepecsételve, és ügyvédi ellenjegyzéssel ellátva átad Önnek az okiratszerkesztő ügyvéd a cégbejegyzési eljárás keretében. Az elektronikus eljárás ugyanis az iratok cégbírósághoz történő on-line benyújtását jelenti.

 

Vissza a lap tetejére

 

Mi a különbség az egyszerűsített cégbejegyzés és az elektronikus cégeljárás között?

 

2008 júliusától már csak elektronikus formában lehet cégbejegyzési kérelmet, vagy módosítási kérelmet előterjeszteni. (e-mailen jogi képviselő útján.)
A hagyományos elektronikus eljárásban az illeték magasabb.

Az egyszerűsített cégbejegyzés ezzel szemben azt jelenti, hogy a közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság, illetve zártkörűen működő részvénytársaság alapításának bejegyzése iránti kéreleméhez a cégtörvény mellékletében foglalt szerződésminta alapján készült létesítő okiratot alkalmazza az okiratszerkesztő ügyvéd, amelyben szinte csak az adatokat lehet megadni, de a társasági szerződés (alapító okirat) szövegét nem lehet módosítani. (Ide kattintva megtekintheti az iratmintákat. )

Vissza a lap tetejére

 

Az elektronikus cégeljárás esetén nem is kell személyesen találkozni az ügyvéddel?

 

De igen. A társasági szerződést (alapító okiratot) ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni, amelynek feltétele, hogy az ügyvéd előtt írják alá a létesítő okriatot. Ezen kívül az ügyvéd személyazonosításra is köteles, továbbá igazolja a cégbejegyzési eljárásban felhasznált iratok jogszerűségét, és jogi kioktatásban is részesíti az ügyfelet. A elektronikus eljárás csak a cégbírósági benyújtásra vonatkozik. Egyszerűsített cégeljárás keretében a jogi konzultáció és az okiratszerkesztés egy alkalommal, egyszerre történik, így optimális esetben elegendő egyszer megjelenniük.

Vissza a lap tetejére

 

Hogy lehetséges az, hogy az egész ország területén jogosultak cégeljárás lefolytatására?

 

A cégbejegyzési kérelmet elektronikus úton nyújtja be a cégbíróságra az okiratszerkesztő ügyvéd, így nem kell személyesen elutaznia a székhely szerint illetékes megyei bíróságra.

Vissza a lap tetejére

 

Kft vagy Bt, esetleg részvénytársaság?

 

Tekintettel arra, hogy az egyszerűsített elektronikus cégeljárásban az alapítási költség a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság esetében azonos összegű, javasoljuk a korlátolt felelősségű társaság alapítását, amelyben a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására terjed ki, és ahol a tag a társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - nem felel, míg a betéti társaság beltagjának felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan (azaz teljes vagyonával felel). Ezen túlmenően természetesen számos különbség van a két társasági forma között, mindenesetre álláspontunk az, hogy a betéti társaságok a hazai vállalkozási palettáról idővel kikopnak majd. A részvénytársaság a különböző jogokat biztosító részvényeknek köszönhetően több lehetőséget biztosít, a társaság feletti befolyásszerzés egyszerűbben, kevesebb adminisztrációval szerezhető meg.

 

Vissza a lap tetejére

 

Most akkor mennyi is a jegyzett tőke legkisebb összege?

 

A hatályos társasági törvény szerint a törzstőke összege kft esetében nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál, zártkörűen működő részvénytársaság esetében pedig 5 mllió forintnál. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Ez a szabályozás 2007. szeptember 1-től hatályos. Betéti Társaság esetében továbbra sincs meghatározva a jegyzett tőke legkisebb összege.

 

Vissza a lap tetejére

 

Mikor kell bankszámlát nyitni, és mikor kell befizetni a törzstőkét?

 

A cég bejegyzését (!) követő 8 napon belül kell bankszámlát nyitni, és arra a társasági szerződésben (alapító okriatban) írt mértékű törzstőkét befizetni. (Az alapításkor ugyanis Ön a társaság házipénztárába fizeti azt tőkét, amely a bankszámla megnyitásakor később befizetésre kerül.)
A számlanyitáshoz a pénzintézet kérni fogja Öntől a már elkészített létesítő okriatot és az aláírás-mintát, valamint a cégbíróság által megküldött elektronikus tanúsítványt vagy bejegyző végzést.
A tőke befizetésről szóló banki igazolásra az ügyvédnek nincs szüksége, azonban Ön azt őrizze meg iratai között. A befizetett törzstőkét akár a befizetés napján ki is lehet venni a társaság házipénztárába.
A bankszámlanyitásról a pénzintézet az adóhivatalt értesíti, így ezzel kapcsolatban Önnek adatszolgáltatási kötelezettsége nincs.

Vissza a lap tetejére

 

Lehet-e több részletben rendelkezésre bocsátani a társaság törzstőkéjét?

 

Igen. Ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a létesítő okiratban kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni. Ha a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli hozzájárulást (apportot) a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell.

Vissza a lap tetejére

 

A tőke valamely részének feltétlenül készpénznek kell lenni?

 

A hatályos társasági törvényben nincs ilyen megkötés, így akár a törzstőke teljes egészében is lehet nem pénzbeli hozzájárulás.

Vissza a lap tetejére

 

A nem pénzbeli betétek (apport) értékét kell-e könyvvizsgálóval ellenőriztetni, vagy számlával igazolni?

 

Korlátolt felelősségű társaság esetében nem, mert csak az apportot szolgáltató tagoknak az értékelési szempontokra vonatkozó nyilatkozatára van szükség.

A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag (részvényes) a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven belül helytállni tartozik a társaságnak azért, hogy az általa megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét. Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, a nem vagyoni szolgáltatást teljesítővel együtt egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a társaság felé az abból származó károkért.

Részvénytársaság esetében a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén - az e törvényben meghatározott esetek kivételével - az alapszabályhoz mellékelni kell a könyvvizsgáló, illetve más szakértő (a továbbiakban: könyvvizsgáló) jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését - ezzel összefüggésben a könyvvizsgáló arra vonatkozó megállapítását, hogy a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapítók által előzetesen megállapított értéke egyensúlyban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével -, valamint az alkalmazott értékelési szempontok ismertetését. A részvénytársaság választott könyvvizsgálója a nem pénzbeli hozzájárulás értékének előzetes felülvizsgálatára nem jogosult.

Vissza a lap tetejére

 

Kivehetem a jegyzett tőkét képező pénzt a bankból miután benyújtották a bejegyzési kérelmet?

 

A szolgáltatott törzsbetét társaság tulajdonába kerül, így ha kiveszi a társaság bankszámlájáról, attól az még nem kerül vissza az Ön tulajdonába. A számla felett rendelkezésre jogosult személy azonban természetesen a társaság pénztárába visszahelyezheti a bankszámlára befizetett összeget, figyelni kell azonban arra, hogy a péntáregyenleg ne haladja meg a jogszabályban írt limitet..

Vissza a lap tetejére

 

Mennyi idő alatt jegyzi be a társaságot a cégbíróság?

 

„A bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követő egy munkaórán belül határoz...A kérelem elbírálására nyitva álló határidő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel kilenc óra.” (Ctv. 48.§.) Ez az egyszerűsített eljárásban létrehozott cégekre igaz.


Vissza a lap tetejére

 

Csak a bejegyzés után kezdheti meg a működést a társaság?

 

Nem, a társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének (az okirat ügyvéd általi aláírása) napjától előtársaságaként működhet. Az előtársaság az üzletszerű gazdasági tevékenységet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően már folytathat azzal, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. Az adószámot tartalmazó tanúsítványt az adóregisztrációs eljárás befejezését követően e-mailen küldi meg a cégbíróság.

Vissza a lap tetejére

 

Miért nem ajánlott sok tevékenységi kört felvenni a társasági szerződésbe?

 

A társasági törvény szerint a társasági szerződésben csak a főtevékenységet kötelező feltüntetni. A társaság egyéb tevékenységek végzésére is jogosult. Az adóhivatalnál rendszeresített bejelentőlapon díjmentesen lehet bejelenteni, ha a társaság újabb tevékenység folytatásába kezd, amelyhez nem szükséges a társasági szerződés módosítása. Javasoljuk, hogy csak néhány, már az alapításkor szükséges tevékenységi kört jelöljön meg. Ellenkező esetben az is elképzelhető, hogy a statisztikai hivatal kötelező adatszolgáltatási felhívásokkal fogja megkeresni, esetleg olyan tevékenységek vonatkozásában, amelyet nem is végez. Ha mégis a társasági szerződésben szeretné látni a tevékenységeket a későbbiekben, tudnia kell, hogy a módosításért sem illetéket, sem közzétételi díjat nem kell fizetni.

Vissza a lap tetejére

 

Az ügyvezető tényleg a teljes vagyonával felel a társaság tartozásaiért?

 

Ha az ügyvezető megbízási viszonyban működik közre, a polgári jog szabályai szerint felel az általa jogellenesen okozott károkért, de nem közvetlenül a hitelezőkkel, hanem a társasággal szemben. A felelősség ebben az esetben sem állapítható meg akkor, ha az ügyvezető úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Az ügyvezető - ha egyben tag is - akkor felelős a „teljes vagyonával” azaz korlátlanul a társaság ki nem elégített kötelezettségeiért, ha a korlátolt felelősségével a hitelezők rovására visszaélt. Ez különösen akkor állapítható meg, ha a társaság vagyonával sajátjaként rendelkezett, vagy saját vagy más személyek javára úgy csökkentette azt, hogy tudta, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudnia kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni.

Vissza a lap tetejére

 

Egyszemélyes társaság alapításánál kötelező-e a könyvvizsgálat?

 

Nem, ez 2006 júliusától már nem kötelező. Csupán a számviteli törvényben írt esetekben kötelező könyvvizsgáló alkalmazása, pl. ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladta a 200 millió forintot.

Vissza a lap tetejére

 

Külföldi állampolgár is alapíthat céget?

 

Igen, szinte korlátozás nélkül. Olvassa el honlapunk idevágó oldalait: Cégalapítás külföldieknek Magyarországon

Vissza a lap tetejére

 

Miért érdemes a Magyar Cégalapítás Portált választani a cégbejegyzés lefolytatására?

 

Mert a cégbejegyzést olyan ügyvédi irodák végzik, akik évtizedes tapasztalattal rendelkeznek. A Cégalapítás.net-en keresztül folytatott cégeljárások tekintetében bejegyzési garanciát vállalunk (a megfizetett díj és illeték 100%-át visszafizetjük a sikertelen bejegyzés esetén), ezen felül pedig az ügyvédek felelősségbiztosítása is garantálja, hogy nem érheti Önt kár. Nálunk nem merülnek fel váratlan és előre nem kalkulált költségek, és nem kell tartani attól, hogy a bíróság elutasítja a kérelmet. Ajándékba adunk Önnek egy - a vonatkozó PM rendelet és a számviteli törvény előírásainak megfelelő - számlázóprogramot, és egy ".hu" domain nevet.

Vissza a lap tetejére

 

 

 


- MUNKADÍJAK -


Kattintson ide az ajándék számlázóprogramért!

 

A CÉGALAPÍTÁS.NET AJÁNLOTT MUNKADÍJAIT MEGTEKINTEHETI ITT:
(Az ezeknél lényegesen alacsonyabb díjazás általában nem teljeskörű szolgáltatást takar, vagy szakmailag alacsonyabb színvonalat jelent!)


Válasszon megyét!

 

 

Miért kerül ennyibe a cégalapítás, és mit kapok én ezért?

 

A CÉGALAPÍTÁS MENETE (kattintson ide)

 

Tovább a gyakran ismételt kérdésekhez...

 

Bejegyzési garancia - egyedülálló az országban