CÉGALAPÍTÁS INFO VONAL :+36 20 5702917

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az alábbi összeállítást társasági jogász készítette, azonban ezek általános információk, jogi tanácsadásnak nem minősülnek, konkrét ügyben forduljon a Cégalapítás Portál ügyvédeihez..

Milyen társasági forma az ideális az Ön számára?

Várhatóan hatmillió forintos éves árbevétel mellett (időarányosan számítandó) a betéti társaság ún KATA adózással jó választás. Ennél jóval alacsonyabb, vagy magasabb árbevétel esetén bármilyen tevékenységi körrel is kíván vállalkozást alapítani, a korlátolt felelősségű társasági formák valamelyikét javasoljuk Önnek. A döntésben az is szerepet játszik, hogy a személyes közreműködő tag vagy ügyvezető biztosítottnak minősül-e vagy sem. Egyszerűsített eljárásban egy bt és egy kft alapítási költsége közel azonos, az utóbbi azonban sokkal biztonságosabb vállalkozási lehetőséget biztosít Önnek. Feleslegesen ne vonja be saját személyes vagyonát is a társaság kötelezettségeinek fedezetéül.

Ha egyedül kíván céget alapítani, akkor az egyszemélyes kft az ideális Önnek, hiszen itt korlátolt felelősséggel, cégtárs nélkül, a tőke rendelkezésére bocsátását illetően igen kedvező feltételekkel alapíthatja meg a céget.

Ha az üzletrészek biztosította jogszabályi lehetőségek nem elegendőek, vagy a választott tevékenységi kör miatt ez követelmény, akkor Önnek zártkörű részvénytársaság az ideális.

ADATOK MEGADÁSA ON-LINE:

Betéti Társaság alapítása

Egyszemélyes Kft alapítás 

Többszemélyes Kft alapítás

- Egyszemélyes Zrt alapítás

- Többszemélyes Zrt alapítás

Cégmódosítás

Az alábbiakban megpróbáltuk összefoglalni a társasági törvény és cégtörvény azon rendelkezéseit, amelyek segíthetnek tájékozódni a cégbejegyzés során felmerülő kérdésekben.



TARTALOMJEGYZÉK

- Mi a cég?
- Milyen feltétellel alapítható cég?
- A cégnév
- A székhely, telephely, fióktelep
- A tagok
- Tevékenységi kör
- A jegyzett tőke
- Cégjegyzés
- A jogi személy ügyvezetése 
- Milyen formában lehet gazdasági társaságot létrehozni?
- Mi a társaság alapításának menete?
- A gazdasági társaság átalakulása
- Hogyan épül fel a gazdasági társaság szervezete?
- Legfőbb szerv
- Operatív szerv
- Felügyelőbizottság
- Könyvvizsgáló
- A gazdasági társaságok megszűnése, megszüntetése
- Közkereseti társaság
- Betéti Társaság
- Korlátolt felelősségű társaság
- Részvénytársaság
- Elektronikus cégeljárás
- Ügyvédi közreműködés a cégeljárásban
- Legfontosabb jogszabályok
- Gyakran ismételt kérdések 


Mi a cég?

A cég - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre. Az alábbiakban a céget jogi személynek is nevezzük. 

Vissza a listához 


Milyen feltétellel alapítható cég?

Céget létesítő okirattal (társasági szerződéssel, alapszabállyal) lehet alapítani, amelynek bizonyos alakszerűségi és tartalmi feltételeknek is eleget kell tenni.

A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg, azt közokiratba, vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, továbbá valamennyi alapító tagnak alá kell írnia (meghatalmazott is eljárhat adott feltételekkel).

Jogszabályban meghatározott cég létesítő okirata szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ebben az esetben a létesítő okirat tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkotják. A szerződésmintával készült létesítő okiratra egyebekben a létesítő okiratra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni

a) a jogi személy nevét;

b) a jogi személy székhelyét;

c) a jogi személy célját vagy fő tevékenységét;

d) a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét;

e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és

f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét.

Vissza a listához


A cégnév

A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia.

A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.

A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.

A vezérszó olyan kifejezés vagy szó, amely a cégnévben az első helyen áll, és elősegíti a cég azonosítását (pl. Apa és Fia), illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó egyaránt lehet önálló jelentésű szó vagy fantázia elemekből összeállított kifejezés ill. mozaikszó. A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll (pl. Apa és Fia Kft.). A cégnévben (vezérszóban) a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve is szerepelhet.

A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni. A cégbejegyzési eljárás alatt a cégnevet "bejegyzés alatt" ("b.a") toldattal, a cég felszámolása, illetve végelszámolása esetén pedig a "felszámolás alatt" ("f.a") ill. "végelszámolás alatt" ("v.a") toldattal kell használni. A cégnévnek az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. A szószerinti teljes névazonosság mellett a cégnévnek a hasonlósága is sértheti a cégkizárólagosság követelményét amennyiben a különbség két vagy több hasonló cégnévnél nem eléggé egyértelmű. A megkülönböztethetőségnek ugyanis az összetéveszthetőséget kizárónak kell lennie.

Ezen az űrlapon kérhet tájékoztatást irodánktól, hogy jövendőbeli cégének neve szerepel-e már a cégnyilvántartásban. Küldjön több lehetséges változatot.

Vissza a listához 


A székhely, telephely, fióktelep

Székhely: A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is. Telephelyet és fióktelepet nem kötelező megadni.

Telephely / Fióktelep: A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég létesítő okiratában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni.

Tekintettel arra, hogy a cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult, a székhely, telephely és fióktelep igazolására a bejegyzési kérelem mellékleteként tulajdoni lapot kell csatolni, amelyet az irodánkban működő on-line földhivatali információs rendszeren keresztül le tudunk kérni, így Önnek nem kell a földhivatalban sorban állni. A tulajdonostól / haszonélvezőtől származó székhely használati hozzájáruló nyilatkozatot innen töltheti le. 

Vissza a listához 


A tagok

 Ahogy a gazdasági társaságok meghatározásánál már szó volt róla, céget külföldi és belföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany egyaránt alapíthat.

Vissza a listához


Tevékenységi kör

A végezni kívánt tevékenységi köröket a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere alapján kell meghatároznia. Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) letöltése.

Egyes tevékenységekre (szabad tevékenységek) minden feltétel nélkül lehet céget alapítani, míg mások csak bizonyos feltételek megléte esetén folytathatók (megkötéses tevékenységek). Utóbbiak közé sorolandók például a hatósági engedélyhez, a nyilvántartásba vételhez, a társasági formához, a képesítéshez kötött, továbbá a koncessziós tevékenységek.

Képesítéshez kötött tevékenységet, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.

Vissza a listához


A jegyzett tőke

A társaság induló vagyonát jelenti, az alapító tagok vagyoni hozzájárulásainak összességét.

Közkereseti és betéti társaság esetében nincs erre vonatkozó minimum előírás.

Korlátolt felelősségű társaság esetén a jegyzett tőke minimális mértéke 3 millió Ft, zártkörű részvénytársaságnál pedig 5 millió Ft.

A vagyoni hozzájárulás összetétele:

1. pénzbeli (rendelkezésre bocstáható az alapításkor, vagy kft esetén két éven belül, a cég házipénztárába történő fizetéssel, vagy banki befizetéssel. A házipénztárba történő befizetés esetén nem szükséges tehát a banki igazolás, a befizetést az ügyvezető nyilaktozata igazolja.)

2. nem pénzbeli (apport): valamennyi társasági forma esetén az apport tárgya lehet valamennyi vagyoni értékkel bíró dolog, szellemi alkotáshoz fűződő, vagy egyéb vagyoni értékű jog.

Vissza a listához 


Cégjegyzés

Ezalatt a cég írásbeli nyilatkozatainak, a társaság nevében, az arra jogosultak által, a törvényben előírt módon történő aláírását értjük.

Jogosult lehet: a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a munkavállaló.

A cégjegyzés módja lehet: önálló (többen önállóan jegyezhetik), vagy együttes.

Vissza a listához 


A jogi személy ügyvezetése

Az ügyvezetés fogalma és a vezető tisztségviselői megbízatás keletkezése

A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.

A jogi személy első vezető tisztségviselőit a jogi személy létesítő okiratában kell kijelölni. A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személyek esetén a jogi személy alapítói választják meg, nevezik ki vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség

A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

A vezető tisztségviselő felelőssége

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

Vissza a listához 


Milyen formában lehet gazdasági társaságot létrehozni?

A leggyakoribb formák:

  1. Korlátolt felelősségű társaság
  2. Részvénytársaság
  3. Közkereseti társaság
  4. Betéti társság

Vissza a listához 


Mi a társaság alapításának menete?

Az első lépés, hogy az okiratszerkesztést végző ügyvédi irodában tényvázlat felvétele és jogi kioktatás céljából találkozzon az ügyvéddel. Partner irodáink listáját itt találja meg.
A létesítő okirat megkötését követő 30 napon belül a leendő társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnál kell bejelenteni a társaság alapítását.

Ha a leendő társaság alapításához hatósági engedély megléte szükséges, az engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megtenni a bejelentést.

A bejelentés a cégbejegyzési kérelem jogi képviselő általi benyújtását jelenti, amely a cégformának megfelelő, a cég képviselője által aláírt formanyomtatvány.

A cégbejegyzési kérelem mellé kötelezően csatolandóak a meghatározott mellékletek, valamint csatolni kell az illeték megfizetéséről szóló igazolást. (Ennek mértékét külön jogszabály tartalmazza.)

A cégbíróságon megvizsgálják, hogy az arra jogosult nyújtja -e be az iratokat, azok szabályszerűen ki vannak-e töltve, majd számítógépen rögzítésre kerül a cégnév és a székhely.

A leendő társaság kap egy 10 jegyű cégjegyzékszámot, amely a társaság egyedi azonosítására szolgál.

A cégbíróság egy tanúsítványt állít ki a következő tartalommal:

- cégnév

- székhely

- cégjegyzékszám

- adószám

- statisztikai számjel

Ennek birtokában a társaság "b.a.", azaz bejegyzés alatt elnevezéssel előtársaságként kezdhet működni (megkötésekkel).

A működés során leendő tisztségviselői járnak el, s a bejegyző végzést követően az 1. sz. EU Irányelv alapján a tagok eldöntik, jóváhagyják -e a bejegyzés előtti, előtársasági szakaszban megkötött ügyleteket. (Ha ezt nem teszik meg, úgy azért a vezető tisztségviselő fog helyt állni.)

Bejegyzés után az előtársaság jogutódlás nélkül, automatikusan végleges társaságként működik tovább, tehát jogai és kötelezettségei a bejegyzett társaság jogaivá és kötelezettségeivé válnak.

A cégbejegyzési kérelem benyújtását követően az adóhatóság az adóregisztrációs eljárást alapesetben egy nap alatt befejezi, a cégbíróság megvizsgálja, lerótták -e az illetéket, illetőleg csatolták -e kötelező mellékleteket. Ha ezek valamelyike hiányzik, a cégbíróság elutasítja a bejegyzési kérelmet. (Azt az elutasítástól számított 8 nap elteltével kijavítva, a hiányosságokat pótolva újra be lehet nyújtani.)

Amennyiben a bejegyzési kérelem megfelelő, s a határidőket is megtartják, úgy a cégbíróság végzéssel bejegyzi a gazdasági társaságot 1-3 napon belül. Ha hiányosságot észlel a bíróság, úgy hiánypótlásra küldi vissza a kérelmet a jogi képviselőnek. A bírság a kérelmet végzéssel el is utasíthatja, ha a cégtörvény mellékletében megjelölt olyan okirat hiányzik, amelynek hiánya azonnali elutasításhoz vezet (pl. ügyvédi meghatalmazás), vagy a hiánypótlási eljárásban megjelölt hiányokat a társaság nem pótolja, vagy ismét hiányosan nyújtja be a kérelmet. (Ezzel szemben van jogorvoslati lehetőség.)

Vissza a listához 


A gazdasági társaság átalakulása

Alapesetben egy cégforma átalakul egy másik cégformává, vagy egy cég megszűnik, s keletkezik egy másik, jogutód cég.

Az átalakulásnak azonban léteznek sajátos esetei is.

  1. Egyesülés: 2 vagy több társaságból 1 jogutód társaság lesz
    • Összeolvadás: teljesen új társaság jön létre a jogelődök megszűnésével
    • Beolvadás: 1 átvevő társaság bővül a beolvadó gt-vel.
  1. Szétválás: 1 társaságból 2 vagy több lesz
    • Kiválás: a jogelőd társaságból kiválik egy társaság a kivált tagok és a társasági vagyon egy részének részvételével, illetve a kiváló tag a társasági vagyon őt megillető részével egy már működő társasághoz, mint átvevő gt-hez csatlakozik
    • Különválás: a jogelőd cég megszűnésével jogutód, különvált cégek keletkeznek

      Ezzel a témával honlapunk külön fejezete foglalkozik: Gazdasági társaságok átalakulása

Vissza a listához 


Hogyan épül fel a gazdasági társaság szervezete?

A társaság belső szervei közé tartozik a legfőbb szerv, a felügyelőbizottság (FB), valamint az operatív szerv, amelyek törvényes működését könyvvizsgáló és a bíróság (külső szerv) végzi.

Legfőbb szerv

A társaság legfőbb akaratelhatározó és stratégiai döntéshozó szerve, amelyben a társaság valamennyi tagja részt vesz. Összehívását a vezető tisztségviselő végzi, de kivételesen az FB vagy a könyvvizsgáló is kezdeményezheti az ülést. 2006. július 1-től a legfőbb szerv ülése azonban szabályszerű összehívás nélkül is megtartható, azon határozat is hozható, amennyiben a tagok összessége jelen van, s az ülés megtartásához hozzájárul.

Elnevezése az egyes társasági formáknál eltérő (taggyűlés, közgyűlés). 

A társaság alapításakor a társasági szerződésben kell kijelölni, majd megválasztani a vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottsági tagokat, illetve a könyvvizsgálót.

Vissza a listához


Operatív szerv

A belső és külső ügyintéző szervet értjük ezalatt, tehát az üzletvezetést és képviseletet ellátó vezető tisztségviselő(ke)t. (Bővebben ld. fent.)

Vissza a listához


Felügyelőbizottság

A legfőbb szerv felhatalmazása alapján az operatív szervet ellenőrző, 3-15 tagból álló, testületként eljáró, belső ellenőrző szerv. Amennyiben a társaság vezető tisztségviselőit határozatlan időre választják, úgy az FB tagjait is ki lehet nevezni határozatlan időre.

Létrehozása nem minden esetben kötelező, a törvény felsorolja, mely esetekben kötelező az FB létrehozása.

Feladatait tekintve a felügyelőbizottság belső ellenőrző funkciót lát el, így pl. vizsgálja az ügyvezetést és az üzletpolitikai jelentéseket.

Vissza a listához 


Könyvvizsgáló

A gazdasági társaságon kívül működő, ellenőrző funkciót ellátó szerv, amely lehet természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet. (Az ezekre vonatkozó feltételeket a könyvvizsgálói törvény tartalmazza. )

A könyvvizsgáló megválasztását a legfőbb szerv végzi azért, hogy ellássa a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálatot, és ennek során megállapítsa azt, hogy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel -e a jogszabályi előírásoknak, illetve a valóságnak. Emellett megvizsgálja a lényeges üzleti jelentéseket, és veszélyelhárítási feladatkörében eljárva kezdeményezheti a legfőbb szerv összehívását, valamint törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróságnál.

A könyvvizsgáló a közérdek védelmében tárgyilagosan és függetlenül, kizárólag a jogszabályi előírásoknak alárendelve köteles eljárni.

A törvény a megbízatás időtartamával kapcsolatban 2006. július 1-től nemcsak a maximális, de a minimális időtartamot is rögzíti.

Vissza a listához 


A gazdasági társaságok megszűnése, megszüntetése

A társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. A megszűnés jogalapja alapulhat a tagok önkéntes elhatározásán, hatósági határozaton, vagy jogszabályon. A megszűnés módját tekintve történhet jogutóddal, vagy jogutód nélkül.

Végelszámolás ügyben időpontérés a (20) 570 2917 -es telefonszámon.

A megszűnés esetkörei:

  1. határozott idő eltelt
  2. meghatározott feltétel bekövetkezik
  3. a tagok elhatározzák a jogutód nélküli megszűnést
  4. a tagok elhatározzák a jogutóddal történő megszűnést
  5. a tagok száma 1 alá csökken, vagy 1-re csökken (kivétel a kft. és az rt., de kkt. és bt. esetén is 6 hónap áll rendelkezésre új tag keresésére)
  6. a Cégbíróság megszűntnek nyilvánítja
  7. a Cégbíróság hivatalból törli
  8. törvényszék felszámolási eljárás során megszünteti
  9. minden olyan egyéb eset, amelyet a törvény az egyes társasági formáknál tartalmaz.

Megszűnés esetén főszabály szerint végelszámolásra kerül sor, de lehet felszámolási, vagy hivatalbóli törlési eljárás is.

A végelszámolással honlapunk külön fejezete részletesen foglalkozik: Végelszámolás

Vissza a listához


Az egyes gazdasági társaságok

Közkereseti társaság

Közkereseti társaság (kkt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak. 

Idejétmúlt társasági forma, cégalapítás esetén a betéti illetve korlátolt felelősségű társaságot javasoljuk.


Vissza a listához 


Betéti társaság

Betéti Társaság alapítás témában honlapunknak különálló fejezete is van. Kérjük olvassa el a részleteket itt: Bt alapítás

On-line adatlap: Bt alapítás egyszerűsített elektronikus eljárásban

Vissza a listához 


Korlátolt felelősségű társaság

Korlátolt Felelősségű Társaság alapítás témában honlapunknak különálló fejezete is van. A kft alapítás oldal megtekintéséhez kattintson ide: Többszemélyes és egyszemélyes Kft alapítás feltételei Az alábbiakban csak egy rövid összefoglalást talál.

A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel.

On-line adatlap: Egyszemélyes Kft alapítás elektronikus eljárásban

On-line adatlap: Kft alapítás egyszerűsített elektronikus eljárásban

Vissza a listához 


Részvénytársaság

A részvénytársaság fogalma

A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem köteles helytállni.

A részvénytársaság működési formája

Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül.

Az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságnak (zrt.) minősül.

A működési forma megváltoztatásához a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatára van szükség; e határozat a zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulása esetén a részvénytársaság részvényeinek tőzsdére történő bevezetésével, nyilvánosan működő részvénytársaság zártkörűen működő részvénytársasággá alakulása esetén a részvények tőzsdéről történő kivezetésével válik hatályossá.

Alaptőke

Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje.

A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál.

A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál.

A részvény névértéken alul történő kibocsátása semmis. A névértéken aluli kibocsátásból eredő károkért harmadik személyekkel szemben a részvénytársaság nyilvántartásba való bejegyzését megelőzően történt kibocsátás esetén az alapítókat, a nyilvántartásba való bejegyzést követően történt kibocsátás esetén a társaságot terheli felelősség a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint. Több alapítót a felelősség egyetemlegesen terheli.

A részvény névértéke meghatározható az alaptőke mindenkori összegének hányadában (hányadrészvény). Ilyen esetben a részvényen a részvény által megtestesített hányadot kell feltüntetni, és az alaptőke összegét a részvényen nem kell megadni.

 

On-line adatlap: Egyszemélyes Zrt alapítás elektronikus eljárásban

On-line adatlap: Zrt alapítás elektronikus eljárásban 

Vissza a listához


Közös vállalat

Közös vállalat 2006. július 1-től nem alapítható. A meglévőket azonban nem kell megszüntetni, azok a korábbi Gt (1997 évi CXLIV. tv. 2006. 06. 30-án hatályos állapota szerint) időkorlát nélkül folytathatják tevékenységüket.

Vissza a listához


Elektronikus cégeljárás

2006. július 1-től, majd 2007. szeptember 1-től jelentősen bővült a cégbírósági elektronikus ügyintézés, míg 2008. júliustól kizárólag elektronikus úton nyújtható be bármilyen kérelem a cégbírósághoz.

Elektronikus cégeljárás esetében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem közzétételi díja a papír alapú cégeljárásnál szokásos díj fele lett.

Az illetéket és a költségtérítést elektronikus cégeljárás esetén átutalással kell megfizetni.
A Magyar Államkincstár a befizetést követő egy munkanapon belül kérésre igazolást küld, amit a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csatolni kell.

Vissza a listához 


Ügyvédi közreműködés a cégeljárásban

A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. Törvény 21.§. (2) bekezdése alapján a cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező.
A cégiratok vagy közokiratba foglalva, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratként alkalmasak a bejegyzésre.

Az ügyvédi munkadíj tartalmazza:

  • a választott cégformával kapcsolatos kioktatást - mely tisztázza az alapítás során és a cég működésének beindításánál felmerülő kérdéseket, és részletes tájékoztatást ad a vonatkozó jogszabályokról.
  • a cégiratok megszerkesztését
  • a cégiratok cégbírósági benyújtását
  • a kérelemmel kapcsolatos egyéb eljárási cselekményeket a bejegyző végzés meghozataláig


Jogszabályok

2013. évi V. Törvény a Polgári Törvénykönyvről

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

1991. évi XLIX. törvény A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról

2000. évi C. törvény a számvitelről

Gyakran ismételt kérdések

Milyen iratok szükségesek a cégalapításhoz (a cégalapítás feltételei) ?

Azt hallottam, hogy egy órán belül, ingyen lehet alapítani céget. Ez igaz?

MIt jelent az egyszerűsített cégeljárás?

Mi a különbség az egyszerűsített és a hagyományos cégalapítás között? 

Elektronikus cégalapítás esetén nem is kapok papír alapú dokumentumokat?

Az e-cégalapítás vagy cégmódosítás során nem is kell találkozni ügyvéddel? 

Az egész ország területén jogosultak e-cégeljárás lefolytatására?

Kft vagy Bt?

Mennyi a jegyzett tőke legkisebb összege?

Mikor kell bankszámlát nyitni, és mikor kell befizetni a törzstőkét?

Lehet-e több részletben rendelkezésre bocsátani a társaság törzstőkéjét?

A tőke valamely részének feltétlenül készpénznek kell lenni?

Az apport értékét kell-e könyvvizsgálóval ellenőriztetni, vagy igazolni?

Kivehetem a jegyzett tőkét képező pénzt a bankból?

Mennyi idő alatt jegyzi be a társaságot a cégbíróság?

Csak a bejegyzés után kezdheti meg a működést a társaság? 

Miért nem ajánlott sok tevékenységi kört felvenni a társasági szerződésbe?

Az ügyvezető tényleg a teljes vagyonával felel a társaság tartozásaiért?

Egyszemélyes társaság alapításánál kötelező-e a könyvvizsgálat?

Külföldi állampolgár is alapíthat céget?

Miért érdemes a Magyar Cégalapítás Portált választani a cégbejegyzés lefolytatására?


Mi a menete az egyszerűsített elektronikus cégeljárásnak?

Töltse ki on-line adatlapunkat! 
A dokumentum visszaküldése vagy az on-line űrlap kitöltése után az okiratszerkesztő ügyvéd időpontot egyeztet Önnel, mert az okiratszerkesztéssel szükségeszerűen együtt jár a választott társasági formát érintő jogszabályokról való jogi kioktatás, továbbá az ügyvédi ellenjegyzés miatt is szükségszerű a személyes jelenlét. Az okiratok aláírásánál valamennyi tagnak személyesen meg kell jelennie az ügyvédi irodában.
A találkozás alkalmával az okiratszerkesztő ügyvéd személyazonosítást végez, társasági szerződést, aláírásmintát, cégbejegyzési kéremet és egyéb iratokat készít, a jogszabályokról tájékoztatást ad, elvégzi a jogügyletek biztonságát elősegítő keretrendszeren történő iratellenőrzést. Átadja Önnek az eljárási illetékköltségek megfizetésére rendszeresített utalványmintá(ka)t, amelyek segítségével az illetéket átutalással kell megfizetni. Lehetőség van arra is, hogy az eljáró ügyvéd fizesse meg Ön helyett az illetéket, ebben az esetben az ügyvédi irodában kell kifizetni az illetéket. A cégiratokat beszkenneli az ügyvéd és minősített elektronikus aláírással ellátva benyújtja a társaság székhelye szerint illetékes törvényszék cégbíróságának elektronikus úton (e-mailen). A cégbíróság a végzést az ügyvédi irodának küldi meg, amelyről értesítik Önt. A bankszámla nyitáshoz a létesítő okirat és az aláírásminta szükséges. A társaság részére bankszámlát nyitni, és arra a létesítő okratban megjelölt tőkét befizetni a cégbejegyzéstől számított 8 napon belül kell.


Milyen iratokat vigyek magammal?

A személyi azonosító okmányait (személyi igazolvány, lakcímkártya) és adókártyáját hozza magával. A leendő vezető tisztségviselő részére az adókártya is szükséges. A székhelyként (telephelyként, fióktelepként) használni kívánt ingatlan tulajdonosától és (ha van ilyen) haszonélvezőjétől kérjen írásos hozzájárulást, hogy a cég székhelyeként az ingatlan címe a cégnyilvántartásba bejegyzésre kerülhessen.


Máshol azt hallottam, hogy egy órán belül, ingyen meg lehet alapítani a céget. Miért van a különbség az egyes irodák díjai között?

A közreműködő ügyvédek közül a leggyorsabb cégbejegyzés 12 perc alatt történt meg. 2012. március 1-ét követően a cégbejegyzési eljárás már nem ilyen gyors. Az adóhatósági regisztrációs eljárás egy napos, ennek befejezését követően 1-3 napon belül határoz a kérelemről a cégbíróság.

A cégalapítás költsége több elemből áll. Az ügyvédek mindíg korrekt módon tájékoztatják az ügyfeleket, ahogy tesszük ezt mi is, azonban sok egyéb szolgáltató hirdetéseiben nem közli mindenre kiterjedően a költségeket. Irodánkban garantáltan nem merül fel plusz költség a cégalapítás és cégmódosítás során ahhoz képest, amit az ügyfél megismert a megbízás előtt.

Bizonyos esetekben más szolgáltatók, pl. könyvelőiroda a mi portálunkon is, átvállalja az alapítás díjának nagy részét az ügyféltől, ennek azonban feltétele a könyvelési szerződés megkötése. 


Hogy lehet az, hogy ennyibe kerül a cégalapítás, amikor máshol a többszörösét mondják?

2007. szeptember 1-vel nemcsak a társasági törvény, hanem az illetéktörvény is változott, így lehetőség nyílt az egyszerűsített elektronikus cégbejegyzési eljárás keretében csökkentett mértékű illeték alkalmazására. (Korábban ez a fajta alapítás nem létezett, az elektronikus eljárás keretében csupán az illeték volt 100.000.- Ft.) A nem egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban az illeték kft esetében továbbra is 100 ezer forint. Az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásra csak elektronikus aláírással rendelkező közjegyző vagy ügyvéd jogosult. Az irodánkkal kapcsolatban álló ügyvédek mindegyike rendelkezik az elektronikus cégeljáráshoz szükséges valamennyi technikai feltétellel, és tapasztalattal. Az összeg tehát nem azért ennyi mert az ügyvédek ennyire olcsón dolgoznának, hanem azért, mert lépést tartanak a fejlődéssel és kihasználják a törvény adta lehetőséget a csökkentett mértékű illeték alkalmazására. A honlap üzemeltetője nem kap jutalékot a cégalapítást végző ügyvédektől, így Önnek nem kell attól tartania, hogy közreműködésünk miatt drágább lenne az eljárás, sőt így a lehető legkedvezőbb díjjal találkozhat. 


A feltüntetett díjban tényleg minden költség benne van?

A honlapon feltüntetett könyvelési ajánlatban foglalt alapítás díj minden költséget tartalmaz. 

Könyvelés nélkül: Az adatlap beküldésével kérhet azonnali ajánlatot. Bt Kft Zrt 


Mi a különbség az egyszerűsített és a hagyományos cégeljárás keretében létrehozott cégek között?

Semmi különbség nincsen az egyszerűsített és a hagyományos úton létrehozott társaság között. Mindkét esetben ugyanolyan jogképes társaság jön létre, amelyekre egyező jogi szabályozás vonatkozik. Tudnia kell azonban, hogy az egyszerűsített cégeljárás keretében egy iratmintát alkalmaz az ügyvéd, amelynek szövege nem változtatható, de kitöltési és választási lehetőségek természetesen vannak. (Ide kattintva megtekintheti, hogy hogyan is néz ki ez a bizonyos iratminta). Különleges megállapodásokat (pl. üzletrészek örökölhetőségének kizárása) az iratmintába nem lehet beletenni. Ha ilyen kívánsága van, akkor is szívesen rendelkezésére állnak az ügyvédek, de ezesetben nem egyszerűsített eljárás keretében hozzák létre a társaságot.


Elektronikus cégbejegyzés esetén nem is kapok papír alapú dokumentumokat?

Természetesen minden iratot nyomtatott formában, lepecsételve, és ügyvédi ellenjegyzéssel ellátva átad Önnek az okiratszerkesztő ügyvéd a cégbejegyzési eljárás keretében. Az elektronikus eljárás ugyanis az iratok cégbírósághoz történő on-line benyújtását jelenti.


Mi a különbség az egyszerűsített cégbejegyzés és az elektronikus cégeljárás között?

2008 júliusától már csak elektronikus formában lehet cégbejegyzési kérelmet, vagy módosítási kérelmet előterjeszteni. (e-mailen jogi képviselő útján.)
A hagyományos elektronikus eljárásban az illeték magasabb.

Az egyszerűsített cégbejegyzés ezzel szemben azt jelenti, hogy a közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság, illetve zártkörűen működő részvénytársaság alapításának bejegyzése iránti kéreleméhez a cégtörvény mellékletében foglalt szerződésminta alapján készült létesítő okiratot alkalmazza az okiratszerkesztő ügyvéd, amelyben szinte csak az adatokat lehet megadni, de a társasági szerződés (alapító okirat) szövegét nem lehet módosítani. 


Az elektronikus cégeljárás esetén nem is kell személyesen találkozni az ügyvéddel?

De igen. A társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni, amelynek feltétele, hogy az ügyvéd előtt írják alá a létesítő okriatot. Ezen kívül az ügyvéd személyazonosításra is köteles, továbbá igazolja a cégbejegyzési eljárásban felhasznált iratok jogszerűségét, és jogi kioktatásban is részesíti az ügyfelet. A elektronikus eljárás csak a cégbírósági benyújtásra vonatkozik. Egyszerűsített cégeljárás keretében a jogi konzultáció és az okiratszerkesztés egy alkalommal, egyszerre történik, így optimális esetben elegendő egyszer megjelenniük.


 Az gész ország területén jogosultak cégeljárás lefolytatására?

A cégbejegyzési kérelmet elektronikus úton nyújtja be a cégbíróságra az okiratszerkesztő ügyvéd, így nem kell személyesen elutaznia a székhely szerint illetékes törvényszékre.


Kft vagy Bt, esetleg részvénytársaság?

Várhatóan hatmillió forintos éves árbevétel mellett (időarányosan számítandó) a betéti társaság ún KATA adózással jó választás. Ennél jóval alacsonyabb, vagy magasabb árbevétel esetén bármilyen tevékenységi körrel is kíván vállalkozást alapítani, a korlátolt felelősségű társasági formák valamelyikét javasoljuk Önnek. A döntésben az is szerepet játszik, hogy a személyes közreműködő tag vagy ügyvezető biztosítottnak minősül-e vagy sem. Egyszerűsített eljárásban egy bt és egy kft alapítási költsége közel azonos, az utóbbi azonban sokkal biztonságosabb vállalkozási lehetőséget biztosít Önnek. Feleslegesen ne vonja be saját személyes vagyonát is a társaság kötelezettségeinek fedezetéül.

Ha egyedül kíván céget alapítani, akkor az egyszemélyes kft az ideális Önnek, hiszen itt korlátolt felelősséggel, cégtárs nélkül, a tőke rendelkezésére bocsátását illetően igen kedvező feltételekkel alapíthatja meg a céget.

A részvénytársaság a különböző jogokat biztosító részvényeknek köszönhetően több lehetőséget biztosít, a társaság feletti befolyásszerzés egyszerűbben, kevesebb adminisztrációval szerezhető meg.


 Mennyi is a jegyzett tőke legkisebb összege?

A hatályos társasági törvény szerint a törzstőke összege kft esetében nem lehet kevesebb hárommillió forintnál, zártkörűen működő részvénytársaság esetében pedig ötmillió forintnál. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Ez a szabályozás 2007. szeptember 1-től hatályos. Betéti Társaság esetében továbbra sincs meghatározva a jegyzett tőke legkisebb összege.


Mikor kell bankszámlát nyitni, és mikor kell befizetni a törzstőkét?

A cég bejegyzését (!) követő 8 napon belül kell bankszámlát nyitni, és arra a társasági szerződésben (alapító okriatban) írt mértékű törzstőkét befizetni. (Az alapításkor ugyanis Ön a társaság házipénztárába is fizetheti azt tőkét, amely a bankszámla megnyitásakor később befizetésre kerül.)
A számlanyitáshoz a pénzintézet kérni fogja Öntől a már elkészített létesítő okriatot és az aláírás-mintát, valamint a cégbíróság által megküldött elektronikus tanúsítványt vagy bejegyző végzést.
A tőke befizetésről szóló banki igazolásra az ügyvédnek nincs szüksége, azonban Ön azt őrizze meg iratai között. A befizetett törzstőkét akár a befizetés napján ki is lehet venni a társaság házipénztárába.
A bankszámlanyitásról a pénzintézet az adóhivatalt értesíti, így ezzel kapcsolatban Önnek adatszolgáltatási kötelezettsége nincs.


Lehet-e több részletben rendelkezésre bocsátani a társaság törzstőkéjét?

Igen. Ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a létesítő okiratban kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétől számított két éven belül valamennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni. Ha a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli hozzájárulást (apportot) a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell.


A tőke valamely részének feltétlenül készpénznek kell lenni?

A hatályos társasági törvényben nincs ilyen megkötés, így akár a törzstőke teljes egészében is lehet nem pénzbeli hozzájárulás.


A nem pénzbeli betétek (apport) értékét kell-e könyvvizsgálóval ellenőriztetni, vagy számlával igazolni?

Korlátolt felelősségű társaság esetében nem, mert csak az apportot szolgáltató tagoknak az értékelési szempontokra vonatkozó nyilatkozatára van szükség.

A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag (részvényes) a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven belül helytállni tartozik a társaságnak azért, hogy az általa megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét. Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, a nem vagyoni szolgáltatást teljesítővel együtt egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a társaság felé az abból származó károkért.

Részvénytársaság esetében a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén - az e törvényben meghatározott esetek kivételével - az alapszabályhoz mellékelni kell a könyvvizsgáló, illetve más szakértő (a továbbiakban: könyvvizsgáló) jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését - ezzel összefüggésben a könyvvizsgáló arra vonatkozó megállapítását, hogy a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapítók által előzetesen megállapított értéke egyensúlyban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével -, valamint az alkalmazott értékelési szempontok ismertetését. A részvénytársaság választott könyvvizsgálója a nem pénzbeli hozzájárulás értékének előzetes felülvizsgálatára nem jogosult.


Kivehetem a jegyzett tőkét képező pénzt a bankból miután benyújtották a bejegyzési kérelmet?

A szolgáltatott törzsbetét társaság tulajdonába kerül, így ha kiveszi a társaság bankszámlájáról, attól az még nem kerül vissza az Ön tulajdonába. A számla felett rendelkezésre jogosult személy azonban természetesen a társaság pénztárába visszahelyezheti a bankszámlára befizetett összeget.


Mennyi idő alatt jegyzi be a társaságot a cégbíróság?

Az adóregisztrációs eljárás és a cégbejegyzési eljárás az egyszerűsített eljárásban 1-3 napot vesz igénybe. 


Csak a bejegyzés után kezdheti meg a működést a társaság?

Nem, a társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének (az okirat ügyvéd általi aláírása) napjától előtársaságaként működhet. Az előtársaság az üzletszerű gazdasági tevékenységet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően már folytathat azzal, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. Az adószámot tartalmazó tanúsítványt az adóregisztrációs eljárás befejezését követően e-mailen küldi meg a cégbíróság.


Miért nem ajánlott sok tevékenységi kört felvenni a társasági szerződésbe?

A Polgári Törvénykönyv szerint a létesítő okiratban csak a főtevékenységet kötelező feltüntetni. A társaság egyéb tevékenységek végzésére is jogosult. Az adóhivatalnál rendszeresített bejelentőlapon díjmentesen lehet bejelenteni, ha a társaság újabb tevékenység folytatásába kezd, amelyhez nem szükséges a társasági szerződés módosítása. Javasoljuk, hogy csak néhány, már az alapításkor szükséges tevékenységi kört jelöljön meg. Ellenkező esetben az is elképzelhető, hogy a statisztikai hivatal kötelező adatszolgáltatási felhívásokkal fogja megkeresni, esetleg olyan tevékenységek vonatkozásában, amelyet nem is végez. Ha mégis a létesítő okiratban szeretné látni a tevékenységeket a későbbiekben, tudnia kell, hogy a módosításért sem illetéket, sem közzétételi díjat nem kell fizetni.


Az ügyvezető tényleg a teljes vagyonával felel a társaság tartozásaiért?

Ha az ügyvezető megbízási viszonyban működik közre, a polgári jog szabályai szerint felel az általa jogellenesen okozott károkért, de nem közvetlenül a hitelezőkkel, hanem a társasággal szemben. A felelősség ebben az esetben sem állapítható meg akkor, ha az ügyvezető úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Az ügyvezető - ha egyben tag is - akkor felelős a „teljes vagyonával” azaz korlátlanul a társaság ki nem elégített kötelezettségeiért, ha a korlátolt felelősségével a hitelezők rovására visszaélt. Ez különösen akkor állapítható meg, ha a társaság vagyonával sajátjaként rendelkezett, vagy saját vagy más személyek javára úgy csökkentette azt, hogy tudta, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudnia kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni.


Egyszemélyes társaság alapításánál kötelező-e a könyvvizsgálat?

Nem, ez 2006 júliusától már nem kötelező. Csupán a számviteli törvényben írt esetekben kötelező könyvvizsgáló alkalmazása, pl. ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladta a 300 millió forintot.


Külföldi állampolgár is alapíthat céget?

Igen, szinte korlátozás nélkül. Olvassa el honlapunk idevágó oldalait: Cégalapítás Külföldieknek Magyarországon


Miért érdemes a Magyar Cégalapítás Portált választani a cégbejegyzés lefolytatására?

Mert a cégbejegyzést olyan ügyvédi irodák végzik, akik évtizedes tapasztalattal rendelkeznek. A Cégalapítás.net-en keresztül folytatott cégeljárások tekintetében bejegyzési garanciát vállalunk (a megfizetett díj és illeték 100%-át visszafizetjük a sikertelen bejegyzés esetén), ezen felül pedig az ügyvédek felelősségbiztosítása is garantálja, hogy nem érheti Önt kár. Nálunk nem merülnek fel váratlan és előre nem kalkulált költségek, és nem kell tartani attól, hogy a bíróság elutasítja a kérelmet. Adunk Önnek egy - a jogszabályi előírásoknak megfelelő - számlázóprogramot.

 

 

.

BT ÉS KFT ALAPÍTÁSA esetén
eszamlazunkbanner

4Villámgyors bejegyzés

3Jogásszal, adószakértővel

2Ajándék számlázóprogram

1Ajándék weboldal

5Adja meg a cégadatokat!


KFT ALAPÍTÁS 5 EGYSZERŰ LÉPÉSBEN

1. A CÉG ADATAINAK MEGADÁSA:

Használja on-line adatlapunkat, ahol percek alatt megadhatja jövendőbeli cége adatait, tevékenységi köreit stb. Ha kérdése van, írjon e-mailt az info@cegalapitas.net e-mail címre, és válaszolunk a cégalapítás előtt felmerülő kérdéseire. A cégalapítás elektronikus eljárás esetén is az ügyfél, egy ügyvéd és egy adótanácsadó személyes találkozásával kezdődik, amelynek közeli időpontjáról egyeztetünk Önnel. Közvetlen időpont egyeztetés végett hívja a +36 20 570 2917-es telefonszámot.

2. A CÉGIRATOK ELKÉSZÍTÉSE:

A megbeszélt időpontra az iratmintából szerkesztett cégiratok egy részét már elő is készítjük. Más dokumentumok megszerkesztése, véglegesítése és az ügyfél kioktatása a személyes találkozás alkalmával történik. A cégiratokat a társaság alapítója vagy tagjai aláírják, az ügyvéd ellenjegyzéssel látja el. Az ügyfél részére valamennyi iratból több eredeti, kinyomtatott példányt is adunk. A társaság ebben az időpontban már létrejön. 

3. AZ ILLETÉK MEGFIZETÉSE:

Az elektronikus eljárásban átutalással lehet megfizetni az alapításhoz szükséges illetéket. (Egyszerűsített eljárásban ez Kft esetén 50.000.- Ft) Az illeték egy egyedi utalványminta alapján kerül befizetésre okiratszerkesztő ügyvéd által az államkincstár részére.

4. A CÉGIRATOK BENYÚJTÁSA:

Az aláírt cégiratok beszkennelve, az elkészített cégbejegyzési kérelemmel egy elektronikus kérelmet alkotnak. Ezt az elektronikus aktát az okiratszerkesztő ügyvéd elektronikus aláírással látja el. Ezt követően e-mailen megküldi a székhely szerint illetékes cégbíróságnak a cégiratokat. A cég előtársaságként megkezdheti a működést.

5. A CÉG BEJEGYZÉSE:

A cégbíróság az iratok benyújtását követően egy tanúsítványt küld a feladó jogi képviselő e-mail címére, amely már tartalmazza a cég cégjegyzékszámát, adószámát és statisztikai számjelét. Röviddel ezután a cégbejegyző végzés is megérkezik. Az okiratokat ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott záradékkal látjuk el, egyidejűleg az Ön e-mail címére is megküldi az ügyvédi iroda az elektronikusan aláírt bejegyző végzést.

2006 óta azért vált a cégalapítás.net a vezető cégalapítási portállá, mert minden intézni valót leveszünk ügyfeleink válláról.

Mi komolyan vesszük az Ön vállalkozását.

×

Adja meg e-mail címét és elküldjük a cégalapítással kapcsolatos tudnivalókat és ajánlatot